Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-07 / 5. szám

NÄPLO

ín51 JANUÁR 7

hatjuk, hogy. az 1-050. évre kitűzött fej- adatokat tlönlő'en sikerüli megvalósítani, sói ezeket a j eled a tok at egy sor területen jelentősen túl is teljesítettük. A: A: WoO. évi terv eredményei megteremtették az. 1951. évi iernteiiesítérinek

előfeltételeit. Ehhez azonban az is szükséges, hogy miután kielemeztük a hibákért, kiküszöböljük azokat és ezzel is meggyorsítjuk a szocializmus építésének ütemét. „

A íjyár.-pap lerwielése 30 7 .«zá/alóíikal ar>v(‘!ü<zik 1951-ben

•— Erős az ülejön, feszített a 'terv. Megvan azonban minden adottság a teljesítéshez.

— Az liftál. évi terv a nemzeti jövedelemnek 25.1 százalékos emelkedését írja c'ö. Ez lényegesen .nagyobb, mint az 195'0-ben elért 17.« százalékos növekedés. A fejlődés azonban tényleges méreteiben ennél is nagyobi), mert az lftől. évi fejtik lést már az lftőö-es sokkal magasabb .nemzeti jövedelemhez viszonyítva keik biztosítani— 1951-ben további eJőrelhaladá.st teszünk a szocializmus alapjainak meg- szilárdítása cs kiszélesítése terén. Az egész iparban beleértve a kisipart is, c szocialista szektor 1951-ben 97 százalékot tesz ki, ami a szocializmus teljes győzelmét jelenti.

— 1351-ben újabb jelentés előrehaladást kell el.Érniin'k abban, hogy barnánkat ipari - agrárt» rsz« ggá viált áztassuk <bt. Ennek megfelelően a gyárijmr stíkfát az egész népgazdaságunkban az 1950. évi 43.3 százalékról 46.3 százalék- ro kell növelni. A gyáriparon beiül a nehézipar részesedését az idei 22-5 százalékról 25.7 százalékra kell fejleszteni 1951-beji a gyáripar termelése 30.7 százalékkal növekszik. Ezen belül a nehéz- hé/.ipari termelés 3-5.8 százalékkal, a könnyűipari termelés 28 százalékkal, a

mezőgazdasági ipar termelése pedig 24 százalékkal emelkedik. A bányászat termelése 1951-ben 20-9 százalékkal, á kohászaté 30 százalékkal fog emelkedni, a termelt viilamosenergia termelése 2.1.6 százalékkal lesz nagyobb.

— 1951 -ben kétszer annyi leihergép- gépkocsit és cséplőgépet fogunk termelni, mint 1930-ben. Az autóbuszok

termelése 230 százalékíf, a motorké:ék- pároké 125 százaléka, a traktoré kéjéé 147 százaléka lesz az 1950. évinek, A mű lr ágy atermel és 16 százalékkal les: nagyobb■ 1951-ben a gépipar számos. Magyarországon eddig még nem gyár tolt gép előállítását kezdi meg.

~ A könnyűipari termelésnek ki keli elégítenie az életszínvonal emelkedésével jaró fokozott igényeket és emellett hozzá kell járulnia az árukivitel biztosításához. A textilipar 30.6 százalékkal, a mezőgazda «ági ipar 24 százalékkal fogja növelni termelését. Az építőipai nagyipari jellegű termelését .bizíodítő gépesítés érdekében a talajinozJg.atő és más ivp-gy 'építőipari gépek termeléséi, az 1950. évinek két és félszeresére' kel' emelni.

A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor

— A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor hányada mind az állami gazdaságok fejlődése, mind pedig a szövetkezeti mozgalom hatalmas lendülete következtében.

— A vetésterületek, valamint az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelékenységének növekedése következtében a mezőgazdaság szocialista szektora új értéktermelése 1950-ről 1951-re kétszeresére emelkedik, ami biztosítja a szövetkezetekbe tömörült dogozó parasztság jólétének emelkedését.

— A szántóföldi növénytermelés terve a minisztertanácsnak a növénytermelés fejlesztéséről szóló határozatán alapszik. A vetésterii;etet az eddig művelésen kívül álló területek bevonásával, az elmúlt évihez képest 50.000 holddal növeljük. Jelentősen növeljük a rostos nő vén-vek és ezen belül a gyapot vetésterületét. Az utóbbit az 1950. évi 10.500 kát. holdról 50.000 kát. hóidra keil emelni.

— A gépállomások számának további emelése mellett gondoskodás történik arró1', hogy a meglevő gépállomásokat új gépekkel jelentősen megerősítjük. A fejlődő állatállomány takarmány bázisának kiszélesítése érdekében a szálastalzarmA- nyok vetésterületét 90.000 holddal kell növelni.

Ebben az évben teljes mértékben kibontakoznak az ötéves terv legnagyobb beruházásai

A vasutak áruszállítása 18.7 százalékkal, a teherautókon lebonyolítandó áruszállítás pedig 37.2 százalékkal lesz nagyobb, mint 1950- ben.

— Az 1951. évi terv előírása szerint a külkereskedelmi forgalom a behozatalban 13 százalékkal, a kivitelben 24 százalékkal emelkedik. Ez a forga’om jóvá\ nagyobb részben fog a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal lebonyolódni, mini korábban.

— A beruházások összege 1951- ben 33 százalékkal fogja meghaladni az elmúlt évi beruházásokét, s az 1950. évi 9.5 mii liárdda-l szemben (a közelmúltban eltörölt forgalmi adó betudásával, ami levonásba kerül) eléri a 12.6 milliárd forintot. Kétmilliárd forinttal több ez, mint amit a hároméves terv egész ideje alatt fordítottunk beruházásokra. Ebben az évben már teljes mértékben kibontakoznak az ötéves terv

legnagyobb beruházásai.

— A nehézipari beruházások az előző évhez képest 73 százalékkal növekednek. A nehézipar egyéb nagyje entőségű beruházásai közé tartozik a hazai barnaszén kohó- kokszosíitásának céljára épülő és mezőgazdaságunk műtrágyaszükségletét kielégítő erőművel is ellátott borsodi kooperáció, a bauxitot alumíniummá feldolgozó ugyancsak erőművel ellátott várpalotai kooperáció. A gyáraink önfvényszükség- ieiének kielégítésére szolgáló váci szürke öntöde és a nagyarányú építkezések cementszükségletét biztosító cementgyár. A magyar ipar vas- és acél szükség létének kielégítésére megkezdjük Diósgyőr nagyarányú újjáépítését.

— A könnyűipari beruházások döntően a textilipar fejlesztését, és a mezőgazdasági iparban a táró ó és hűtőkapacitás növelését szolgálják.

3J.6C0 lakás éjiül, 20tí ezer új munkaerőre

Tan szükség:

Az 1951. évi terv szerint 31.600 új lakást kell építeni. Uj szakorvosi rendelőintézeteket fogunk építeni Kispesten, Dunapentelén, Ajkán. Várpalotán. Komlón. Pécsett, Szolnokon, Szegeden és Makón 43 új körzeti orvosi rende’őt és 36 új falusi rendelőt építünk. Az év folyamán 70 milliót fordítunk üzem- egészségügyi beruházásokra.

— Fejlődő népgazdaságunknak az 1951. évben jelentékeny mértékben nő a munkaerőszükséglete. Az 1951 év folyamán — a mezőgazdaságot nesm számítva — közel 200.000 új munkaerőt kell munkába állítani.

— Jellemző n Horthy klók elmaradottságára, hogy míg akkor 1938-ban összesen 242 mérnök kapott oklevele1 és az összes mérnökhallgatók száma 957 volt, addig most 1951 -ben ez a szájú fMOO-ra emelkedik.

Vas Zoltán ezután a munka termelékenysége emelésének és az önköltségcsökkentési terv végrehajtásának fontosságára mutatott rá, majd a népgazdasági mérlegek rendszerének elvéről beszélt...

— 1951. évi tervmunkánk további új, jelentős eszköze, hogy a Szovjetunió példája nyomán rátértünk a műszaki fejlesztés kérdéseinek a tervbe va'ó szerves beépítésére. További fejlődést jelent az is, hogy a munkaügyi és a béralaptervek felölelik népgazdaságunk egész területét. A népgazdaságunk bármely területén bérpolitikai intézkedést csakis a tervezett Ibéralapok keretén belül szabad engedélyezni.

Vas Zoltán ezután a tervfelbontás kérdéséről beszélt.

— Minden dolgozónak, vállalatvezetőnek vagy segédmunkásnak, főmérnöknek vagy technikusnak, traktorvezetőnek vagy majorosnak meg kel! értenie, hogy a műszakj .termelési, fejlesztési tervnek .a munkaerő, a munka- béralap ,az önköltségcsökkentés tervének végrehajtásában mi a feladata.

A dolgozók ellesi tervek ken hozzák felszínre üzemük rejteti faríalékait

— Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha a tervet felbontjuk a munkapadokig, így válik a terv alkalmassá -a dolgozók mozgósítására.

— Kétségtelen, hogy máris s-ok történi annak érdekében, hogy a terveket levigyük a munkapadokig- Nem egy üzemünk van. amely ezen a téren kiváló teljesítményt nyújtott. Sok helyen azonban még mindig távol vannak attól. hogy a lervmiin.kának ezl a — nyu godtan mondhnljuk — döntő részéi -helyesen végezzék el. Az ilyen üzemekben a tervnek a dolgozókhoz kevés köze. van. a dolgozók ős a terv közöt! nines meg a kellő kapcsolat. Ott pedig ahol nincs kapcsolat a dolgozók és a terv között, mem lúd érvényesülni g szó címlista tervezés egyik alapvető emel- fífp'íje, a dolgozó tömegek ulkotókezde- luényezése. amely vállalati ellenleroek- Iren kell, hogy megnyilvánuljon. Párt- szervezeteink és pártmunkásaink egyik Icsffonlosabh [cindata előmozdítani azt. hogy a dolgozók ellenit er vekben hozzák felszínre saját üzemük rejtett tartalékait, amelyet ők ismernek a legjobban A.z ellenterv lehetőséget nyújt a fajlagos anyagiéi,használások terven feil M javítására, a termelékenység és önköltségcsökkentés terén új vállalásokra.

— Világosan következik ebből, hogy az üzemi ellenlervek nem új beruházási igényen, hanem a jobb munkamódszerekben. az újítások alkalmazá- - ín. *z anyagtakarékossági szabályok érvényesítésén, a műnk a verseny fokozottabb kiszélesítésén, vagyis a belső erőforrások fokozottabb kiaknázásán alapulnak.

Dönlő ÍVf ad a! a lerv- feg y e lei» in eg.«*» £ I á rd i I á sa

— A.% 1951 ■ évi

népgaz!

da.sági

terv

maradi

■klaktn végn-hajtás;

i meg

k öoeleli a

tervfegyelem

és a 1,

•mellei

i őrzés

tovább

f megerősítési

■1.

— A

tervfegyelem

s ú 1 y o , lazas.

ágára

mutál

■— foly tai la V

as eivh

il'S —,

Imgv

egyes

vállalatok és

ii zen ip.

k ve/e

tői a

1 orvula

sításokban mi

igadott

határi'!

tőket,

a vállalt kötelezettségeket, a keretszerződéseket, a beruházási előírásokat nem iártják be. Késedelmük vagy mulasztásuk leplezésére az adatokat lelkiismeretlen iil és felületesen állítják össze- Jogtalan határidő-engedményeket kérnek és adnak. Jelentéseik nem. egyszer szépítik vagy leplezik a helyzetet, formálisak. általános megállapításokat tartalmaznak, nem alkalmasak operatív in tézkedések megtételére, üzemi sovinizmusból- előfordul, hogy sze-m-érme11 enii-1 hamis adatokat jelentenek. Ami azonban a leg súlyosabb: a felettes hatóságok és a vállalatvezetők messzemenő libeixdizmassul kezelik a tervfegyelem megsértését■ Komoly tervmulasztásért, a beruházási előírások semmibevételéért mindössze dorgálást, vagy 20—50 forintos pénzbüntetéseket szabnak ki. Az ilyen intézkedések nem viszik élőkre a tervfeg.yelem és a tervellenőrzés ügyét.

Ezért döntő f-eliidxitúnk' a teívfé- (7yele.ui megszilárdítása és messzcineni biztosítása a népgazdaság minden vonalán: az ötéves: terv törvény

ti « törvényt be kell tartani 1951-ben ezen a téren már nincs é: nem lehet alkunál: helye. Szii.ks.6g ése ten alkalmazni- kell a lerv véclélmér-ő intézkedő tűr vél ív szigorú ■ bírni été,seJf így szükséges, eljárni, mert' #em hüse ges gazdája a tervnek, alti eltűri a l'e- gyermezctléiis.'.get, a lazaságot, a törvénytelen ságe t.

A lei*v az o«z(á'TÍi«rc kö/|M>uii kévdese

Az ellenség-ma már nem mer nyíltan fellépni a tervszerű gazdálkodás, a szocializmus építése eilen. Az ellenség a proletariátus diktatúrájának kemény rendszabályai elől a föld alá húzódik. Kártevő munkáját, -úgy végzi, hogy belülről próbál ártani népi demokráciánknak, a szocializmus építésének. Igyekszik kihasználni hibáinkat, tapasztalatlanságunkat, de kihasználja az éberség alacsony fokát is, ami kádereinknél még mindig elég gyakori jelenség.

— A tervmunka a Tervhivatalban,

v piiinszAériumókban, az üzemekben, a leözlékedésben, az állami gazdasága !.ban,. térni elöszövetkezel/ csopori- janikban, népgazdaságunk összes ágában elválaszthatatlan az ellenség elleni következetes harctól, a marxiz~ mus tanításainak elsajátítására irányuló szívós■ .elméleti munkától és az éberség tokozásától.

~ Nem lehet ■ jó a tervmunka, a végrehajtás, az ellenőrzés, ha a tervek élőkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében nem a munkásosztály élcsapata, a Párt viszi az irányító szerepet. A le~v az osztály hőre központi kérdése — ahogy ;izt Rákosi elvtárs nem egyszer kifejtetne és a pártszervezetek jó munkáját is elsősorban a terv tel-, jesítéssel kell mérni. A terv ellenőrzésében ezért rendkívül fontos a. szerepe az üzemi és vállalati, a hivatali, vagy állami gazdasági és a kereskedelmi ágak pártszervezeteinek, hiszen döntően az üzemek dolgozóin és a Párt alsó szervezeteinek helyes politikai munkáján múlik az üzemi lerv sorsa. Rajtuk múlik J95f-.es /e- szHétt előirányzatú népgazdasági tervünk teljesítése is.

— Pártszervezeteink és pártmunkásaink 1950-ben már megszokták; hogy a termelés kérdése központi feladatunk, de még nem szoktak rá arra, hogy a termelés kérdését a terv alapján vizsgálják. Pártszervezeteink és pártmunkásaink ma már általában törődnek a termeléssel, de kevéssé foglalkoznak a termelési terv cik. kénként i teljesítésének kérdésével. Pártmunkásainknak egyre jobban bele kell tanulniok abba, hogy amikor a termelési kérdésekkel foglalkoznak, ne csalc az elért termelési eredményeket, hanem azt is vizsgálják, milyen íeltéleiekkcd ér_ te el az üzem ezeket az. eredményeket. Csakis, ha pártszervezeteink állandóan napirenden tartják a tervszerű munka ellenőrzését, az önköltség. az anyagterv. a munkaerőterv, a takarékosság, stb. ellenőrzését.

—• A terv feszített, de nem is lehet más, hiszen népünknek mind több iparcikkre, élelemre, lakásra és iskolára van szüksége. Ezt követeli meg a szocializmus építése, a béke védelme is. A pártszervezetek legyenek továbbra is a lerv motorjai, vonják be a terv végrehajtásának nagy munkájába a dolgozók legszélesebb rétegeit, különösen a nőket és az ifjúságot. Mozgósítsák jó politikai munkával a technikusokat, mérnököket, a tudósokat. Vegyék ki részüket a terv végrehajtásának munkájából a tanácsok is.

A »agyar dolgozó nép az iparban,

a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a tudományos és tervező intézetekben, de népgazdaságunk minden ágában már eddig is megmutatta és a jövőben is megmutatja, milyen nagy erőt képvisel a dolgozók kezdeményezése és alkotóképessége. Ezt jelképezi a munkaverseny és Szíahánov-mozgalom, amely Sztálin elvtárs 70. születésnapján, majd a koreai héten bontakozott ki és az a munkaverseny is, amely Pártunk kongresszusa tiszteletére most van kialakulóban. Az 1949. decemberi munkaverseny a hála, a hűség és szeretet megnyilvánulása volt a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt, a koreai munkaverseny a magyar^ dolgozók együttérző kiállása volt a liős koreai nép szabadságára törő imperialista kalandorokkal szemben. A most kialakuló munkaverseny ígéret Pártunk kongresz- szusúnalc, hogy ötéves népgazdasági tervünk, a szocializmus építése és megvédése dicsőséges útján a magyar dolgozó nép előtt nincs nehézség. ami előtt megtorpanna, nincs olyan Páráink által kitűzőit feladat, ain't a szocializmus nagy és bölcs zászlóvivőjének: Sztálin elvlárs szellemében meg nem valósítana. Harcos akarattal így válik 1951. évi nép- gazdasági tervünk Póriunk és Rákosi elvlárs vezetésével szocializmust épí_ lő népünlc új, nagy és hatalmas győzelmévé, — fejezte be előadását Vas Zoltán elvtárs.

Mit heil tudni a cukor- és Jinosnlisxtpótjegyeh igényléséről és

A cukor- és finomliszt,jegyek kiosztása után — melyeket mindenki a lakhelyén kap meg, — megkezdődik a pótjegyek kiosztása.

A dolgozók pótjegyeiket munkahelyükön fogják megkapni. A pót- jeg'yigénylési jegyzékkel együtt az üzemek (vállalatok, hivatalok) megbízottai megkapják a belkereskedelmi miniszter részletes, írásbeli utasítását is, melyben a pótjegyekre vonatkozó műiden tudnivaló benne van.

MIKOR KELL A PÓTJEGYEKET IGÉNYELNI?

A pótjegyekeit január hó 10—12 között kel igényelni, illetve ez idő alatt lehet átvenni a belkereskedelmi miniszter írásbeli utasítását, továbbá a pófjegyigánylési jegyzék nyomtatványokat kitöltés céljából. Majd .ugyanezen idő alatt a kitöltött pót jegyigény'ési jegyzék mindkét példányát vidéken a járási tanács, közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városokban a városi tanács VB kereskedelmi osztályainál be kell adni.

HOL ÉS MIKOR KELL ÁTVENNI A PÓT JEGYEKET?

A pótjegyeket ott kell átvenni, ahová a pót,jegyigénylési jegyzéket az előbbi felsorolás szerint beadták, mégpedig január hó 13—17 között. Ugyanazon személy részére pótjegyet csak egyféle címen lehet kiadni, akkor is, ha egyébként többféle címen van igényjogosu'itsága. (Például szlahánovisla, tudós, műszaki vezető, sttb. és kitüntetése is van). Kivételt képez a terhes és szoptatós anyák cukorpót jegye,

mert ezt akkor is ki ke’ I adni. ha az igényjogosult még egy más címen is kapott pótjegyet. (Például sztahanovista nő. ha terhes, két cukorpótjegyet kap.

LE KELL-E ADNI A PÓTJEGYET AZ ÜZEMI KONYHÁKON?

Üzemi konyhán, kórházban, honvédségi. diákétkezdében, stb. történő étkezésnél a pótjegyeket leadni nem kell, még akkor sem. ha egyébként az alap cukor- és finom - lisztjegyeik leadása (például napi háromszori étkezésnél) el van rendelve, illetve kötelező.

ÖNELLÁTÓK KAPHATNAK-E PÓTJEGYET?

A finomlisztben és cukorban önellátók pót jegyeket nem kaphatnak. Az igénylők a pótjegyigénylési jegyzéken a pótjegyek átvétele előtt aláírásukkal is kötelesek tanúsítani - - büntetőjogi felelősségük terhe mellett, — hogy finomlisztben és cukorban nem önellátók.

MIKOR KAPHAT PÓTJEGYET AZ.

AKI KÉSÓBB LÉP MUNKÁBA?

Ha valaki pótjegyre való igény. jogosultságot a pót jegyek kiosztása után '.szerezte meg — tehát a dolgozó pót jegy kiosztás után lép munkába, vagy kerül olyan munkahelyre, amely magasabb pótfejadagra jogosítja.’ vagy nagyobb pótjegyre való jogosultságot egyébként szerez meg (például kitüntetést kap) — akkor új pót.jegyet, vagy magasabb pót- adagra jogosító másik jegyet csuk «m u nk á bal é] jósét, i 1 let v e ina gasa bt >

igényjogO'Su Újságának megszerzését követő hónaptól kaphat.

A magasabb pótadagra . jogosító másik pótjegy .igénylése alkalmával a régi — alacsonyabb pófadagra. szóló — pótjegyet előzetesen le kell adni jés azt a. pótjegy igénylési jegyzékhez kell csatolni.

KI JOGOSULT ALACSONYABB

FEJADAGU CUKORALAPJEGYE KICSERÉLÉSÉRE ÉS EZ HOGYAN TÖRTÉNIK?

Az ugyanazon állami (izemben (vállalatnál, hivatalban) dolgozó műnk a vá 11 a I ó k a t lak óhely ü k re va! ó tekintet nélkül egyenlő cukor-al ap- l'ejadag illeti meg.

Ezért Budapesten és a vele cukor, ellátás tekintetében azonos elbírálás alá eső városokban lévő, valamint a

külön kijelölt állami üzem ok ben

(vállalatoknál, hivatalokban) dolgozók. akik alacsonyabb eukorfejadag- gal, (55' dkg) ellátott területen laknak, saját és közös, háztartásban élő ho zátartozóik részére cukorjegyeik kicserélését. kérhetik munkahelyük után.

HOGYAN TÖRTÉNIK A TERHES ÉS SZOPTATÓS ANYÁK PÓT JEGY- IGÉNYLÉSE ÉS KIADÁSA?

A terhes és szoptatós anyák lakóhelyük szerint annál a helyi tanárénál' igénylik pót-j egy ükét, ahonnan alap jegyüket is kapták- Igénylésük alkalmával a terhes anya az előírt orvosi igazolványt, a «szoptató« anya pedig a. csecsemő s-zületéei anyakönyvi kivonatát (születési értesítőjét) saját- bejelentőlapjával együtt köteles bemutatni.

A terhes anyák igényjogo.sultsá gát. illetve a terhességet a szakszer- vezeti biztosító intézeti orvos, ható- -á°'i orvos, vagy bármelyik kórháj és klinika szülészeti és nőgyógyá szati osztálya díjmentesen igazolja.

Vidéken a terhes és szoptat o' anvák a helyi tanács VB kereskedelmi osztályától közvetlenül igénylik pót jegyeiket.

EGYÉB RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYOKAT HONNAN LEHET MEGTUDNI?

A belkereskedelmi miniszter hivatalos használatra és az üzemek (vállalatok. hivatalok) vezetői részére részletes utasítást, adott ki (a pótjegyek igénylésére ős kiosztására, amelyet a „pótjegyigénylési jegyzék“ nyomtatvány átvétele alkalmával fognak egyidejűleg átadni.

A nehéz testi munkát végzők, továbbá az állami üzemek (vállalatok, hivatalok) műszaki, .gazda-sági, igazgatási vezetői munkakörének felsorolását. amelvek alapján ez on nehéz testi munka« stb. pót-jegyekre igény jogosult ak — a belkereskedelmi miniszternek c Magyar Közlöny január hó 9-1 (keddi) számában meg- jt lenő rendeleté közli.

A párts/erveíetek íogyenck továbbra is a lc< v motor ai