Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-18 / 89. szám

|| •i VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN; -----­,,A szovjet nép minden figyelmét a békés építőm unkára, az anyagi jólét fellendüléséért vívott harcra fordítja'1 (2. o.) Megjelent Sztálin elvtárs müveinek ötödik kötete (3. o ] — Ifjúságunk legjobbjait a DISZ-választmányokba! 13 t>.) — Varga József tolnai traktoros vezet a megyei versenyben (3 o.) — Továbbvisszük a békeharc dia­dalmas zászlaját) (3, o.) — 38.000 forint tiszta nyereség­gel zárta mérlegét a simontornyai föidművesszövetkezet IZ.fr Vili. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ARA 50 FILLÉR S/F.I51JA. lilái UMill.lS 18 Tolna megy«* «tolgoKoi! Közeledünk a munka nagy ün­nepéhez. május elsejéhez. Már most r.egy a készülődés üzemben, Üalun egyaránt. De nemcsak mi, magyar dolgozók készülünk lelke­sen, hanem az egész világ prole­tariátusa, haladó emberisége. Ezen a napén a nemzetközi pro­letariátus újból megmutatta erejét, azt ez erőt, amely biztos lámasz a béke megvédéséért folytatott harc­ban. Békét akarunk, azért harcolunk ■— ez harsog végig a világon. Mi, magyar dolgozók is a béke­harc jegyében ünnepeljük meg má­jus elsejét. Megyénk dolgozói el­határozták, üzemben a többterme­lés fokozását, falun egyre jobban terjed az a mozgalom, hogy május t-re mindent elvetünk. Ezt kell most tovább szélesíteni, jobb, gyorsabb, eredményesebb munka, ez a méltó készülés május elsejé­re. tíckealáírásunk további lendü­letet adjon a termelés fokozásá­hoz, fokozódjon a legyőzhetetlen, nagy Szovjetunió iránti szeretet, mélyüljön el a gyűlölet a harma­dik világháborút akaró imperia­listákkal szemben. Leplezzük le népünk belső ellenségeit, a tava­szi munkákat szabotáló kulákokat, az imperialisták belső ügynökeit. A május 1-re való méltó készü­lés érdekében alakuljon minden járásban, községben „Május 1-et Előkészítő Bizottság.“ Pártszerve­zeteink irányításával vegyen eb­ben részt az összes tömegszerve­zet. Szervezzük meg erre a napra dolgozóinkat úgy, hogy a lelkes, színes, fegyelmezett felvonulás emelje tovább népünk egységét, fokozza Pártunk, Rákosi elvtárs iránti szeretetünket. Éljenek a béke élharcosai, a Kommunista Pártok! Éljen szeretett vezérünk, Rá­kosi Mátyás! Éljen a világ békeharcának tán- foríthatatlan vezetője és biztos támaszé, a Szovjetunió és a szere­tett Sztálin! „MÁJUS 1-ET ELŐKÉSZÍTŐ MEGYEI BIZOTTSÁG.“ Május 1-re minden talpalatnyi földet bevetünk A béke megvédéséhez nem elég az, hogy a békeiveket aláírjuk. A béke megvédése érdekében áldoza­tot is kell hoznunk, fokozni ' keli eddig elért eredményeinket. kö­vetnünk kell Pártunk útmutatását. A tavaszi munkák elvégzése is fegyver a béke megvédésénél. En­nek a harci feladatnak a megváló, sitása dolgozó népünk jólétének emelkedését segíti elő. „Nálunk is kezd meghonosodni az a jó szokás, h°gy a dolgozó nép minden nagy, vagy fontos eseményt munkafelajánlással ünnepel" — mondotta Rákosi elvtárs Pártunk II. kongresszusán elhangzott be­szédében. A kongresszusi készülő­dés ideje alatt gépállomásaink, ál­lami gazdaságaink és termelőcso­portjaink felkészültek a tavaszi munkálatokra. Kijavították a gé­peket, megtisztították a vetőmagot, legtöbb helyen jól megszervezték a ■brigádokat, munkacsapatokat. Pél­ül újukat legtöbb helyen követtéaz egyéni dolgozók is. Április 4 tisz- ’ teleiére elvetették megyénk dől gozói a koratavaszi magvakat és nagy lendületet vett a növények ápolása is, Az április 8-án beindult ' békealáírásgyüjtési mozgalom és május 1 közeledte újabb lendületet adott a tavaszi munkálatoknak. Át­árazták dolgozóink a békeegyez­mény megkötésének jelentőségét, hallgattak Pártunk szavára s a bé­kealáírások ezreit jó munkájukkal támasztják alá. Május 1 a nemzet­közi munkásmozgalom, legnagyobb ünnepe s így ünnepe hazánk dol­gozóinak is. Ennek a napnak a megünneplése dolgozóink harcos ki­állását jelenti a béke megvédése nagy és szent ügye melleit. Erős küzdelem folyik országunk­ban a termelés terén, Az ipari do: gozók példája nyomán mezőgaz­daságunk dolgozói a tervek teljesí­tése után annak túlteljesítéséért harcolnak. Tápiószele község dől gozó parasztsága felhívást intézett az egész öYszág dolgozóihoz. Vál­lalták, hogy május 1-re minden tal­palatnyi földet bevetnek. Ehhez a felhíváshoz megyénkben számos ter_ melőcsoport és község csatlakozott. Többek között a varsádi Szabadság, a keszöhidegkuli Uj Elet, diósbe rényi Előre, simontornyai Alkot­mány, nagyszékelyi Dózsa, miszlai Poke, dunakömlődi Szabadság, ma. docsai Igazság, gnrjenr Vörös Nap. bálái Búzakalász, újiregi. Béke. pá ri Béke, nagyszohnlyi Béke, tamási Vörös Szikra termelőcsoportok is elhatározták, hogy május 1-re egy talpalatnyi földjük sem lesz be vetetten. Dolgozó parasztságunk is a béke megvédésének jegyében végzi a ta vaszi munkálatait. Úgy igyekszik minden munkáját elvégezni, hogy azzal minél nagyobb mértékben tá­mogathassa a béke megvédésének ügyét. Fadd dolgozó parasztjai is vállalták, hogy május 1-re elvég zik a tavasziak elvetését és felhí­vást intéztek a megye összes köz­ségeihez. Kérték a dolgozó parasz. tokát, hogy kövessék példájukéit. Április 15-én csaknem minden köz­ségben gazdagyűlést tartottak, ahol a gazdák a helyi pártszervezet, ta­nács és DÉFOSZ útmutatása alap­ján megbeszélték a feladataikat. A belecskaí dolgozó parasztok is csat­lakoztak Tápiószele dolgozó pa­rasztjainak felhívásához. Azon túl­menőén vállalták, hogy a bé^ealá- írások megpecsátelése érdekében netn májas l.re, hanem 5 nappal előbb elvégzik a tavasziak elvetését. Decs és Mözs dolgozó parasztjai azt az ígéretet tették, hogy 3 nap pal előbb fejezik be május 1 előtt a tavasziak elvetését. Dolgozóink lelkes munkájukkal elősegítik felemelt ötéves tervünk időelőtti teljesítését és ezen ke­resztül harcolnak . a nyugati impe­rialisták ellen, akik az egész vilá­got lángba szeretnék borítani. A háborús uszítok magyarországi ügy­nökei, a kulákok és a klerikális re. akció áldozatkészen igyekeznek tá mogatni a háborús terveket. Ép­pen ezért mezőgazdaságunk dolgo­zóinak munkájuk mellett fontos fel­adatuk, hogy leplezzék le a belső ellenség szabotáiásait. Az aljas, ha­zug rémhírek terjesztése mellett nem riadnak vissza a tettektől sem. Paddon a kulákok úgy mutattak meg, hogy mennyire ellenségei a dolgozó népnek, a békének cs épü. lő szocializmusunknak, hogy nem vetették be az előirt területet. A he­lyi pártszervezet és a tanács éber­sége azonban leleplezte őket. —- Ugyanígy lehull a többi kulákról, rémhírterjesztőről is a lepel. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az ilyen ellenséges elemek meg akarják fika. dályozni dolgozóinkat terveik vég­rehajtásában. Éppen ezért kell párt­szervezeteinknek, tanácsainknak és minden dolgozónak, az eddiginél sokkal nagyobb éberséggel figyelni a kulákok tevókenykedéseii fi Szovjetunió állami tervbizottságának és központi statisztikai hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni elsül 1948-1950. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió népgazdasága újjáépítésének és fej­lesztésének 1946—1950. évi háború utáni ötéves tervét, amelyet a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa 1946 már­ciusában fogadott el, sikeresen telje- sítélték, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A terv teljesítése a* ipar területén A most befejezett ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szovjetunió iparának újjáépítése és fejlesztése te­rén. Az ötéves terv célul tűzte ki a Szovjetunió egész ipari, termelésének növelését 1950-re. az ötéves terv utol­só évére, a háborút megelőző 1950-es esztendővel összehasonlítva 48 száza­lékká!. A valóságban 1950-ben 73 szá­zalékkal több ipari terméket állítottak elő, mini 1940-ben. A Szovjetunió ipara, az ötéves tervet határidő előtt négy év és három hónap alatt telje­sít ette. Az ötéves tervben az 1950-es évre az ipari termelés volumene terén kitűzött feladatot 17 százalékkal túl­iét jesí tették. A korszerű technika legújabb vív­mányainak bevezetése biztosította a technikai színvonal további emelkedé­sét, a szocialista ipar minden ágában. Az ötéves terv előírásait vaskohá­szat terén, acélöntésben és hengereli fém gyártásában túlteljesítették. Az ötéves terv által 1.050,re. a hengereit, vasárura megállapított termelés; szín­vonalat határidő előtt — 1949 harma­dik évnegyedében, az acél termelésé re előírt: színvonalat pedig 1950 má­sodik évnegyedében teljesítették. A vaskohászati minisztérium nyers- va»termelésben túlteljesítette ötéves tervét. A vas- és acél termelés egészé ben 1950-ben a háborúelőtti színvona­lat 45 százalékkal haladta túl, az öt­éves tervben előírt 35 százalékkid szemben. Emellett a nyersvastermelés a háború előtti színvonalhoz viszonyít­va 29 százalékkal, az acéltermelés 49 százalékkal, a hengereltáru termelés 59 százalékkal növekedett. A vas- és acélgyártás fejlődése foiy tatádon az ország keleti részein is- Az Ural nyersvastérmelése 1950-ben 1940-hez viszonyítva 2.6-szeresére, acéltermelése 2.7-szeresére és a hen­gerei íárutermclése 2.8-Szeresére növe­kedett. Szibériában a nyersvasterme­lés növekedése 1.2-szeres, az acél ter­melése 1.7.sz-exes és a hengerelt áru termelése kétszeres. Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl szintén megszer­vezték a vas. és acélgyártást. Bár az acél és hengereltfémtermelés terén a tervet túlteljesítenék, a vaskohászat, de különösen egyes hengerellfémfaj- ták termelése elmarad a népgazdaság megnövekedett szükségleteitől. A vas­kohászatban tökéletesedett a termelés technológiája. Az acélkohászaíban el­sajátították az oxigén alkalmazását. Elsajátították a különféle hengerelt fém-profilok és acélmárkák termelé­sét az újtípusú gépek és műszerek gyártása számára. Nagy arányokban megvalósult a sok munkával járó és nehéz testimunkát igénylő munkála­tok gépesítése és a termelési folya­ma tok automatizálósa. A széntermelés ötéves tervét túltel­jesítették. A széntermelés 1950-ben 104 százaléka volt az ötéves tervben előírtnak és a háborúelődi színvonal­hoz viszonyítva 57 száz0lékkai növe­kedett. tervben előírtnak HO százalékára emelkedett, 80 százalékkal hai.a<i‘a 1 ú 1.. az 1940. évi színvonalat. A hábo­rús ujtotta kőrzetokben jelcn;ékenyo11 több villamos-energiái termeltek, mint, 1940-ben. Újjáépítenék a Dunyec- medence, a Dnyeper vidék. Kiev. Har­kov, Lvov. Ocb ssza. Niko'.ajey, Sze- vasztopol, Novorosszijszk Krasznodár, Grozny ij, Sztálingrád, Vororiyezs, Brjanszk, Kalinin. Minszk, Vilnius-.'., Riga, Tallin, Petrozavodszk és más városok erőmüveit. Valamennyi vizű erőtelepet, közöttük az ötéves terv­ben előírt hat nagy vizierőmüvr’l új- júépítették. Hfttislnias tí/jitc mii vek épülnek Szélesen kibontakozóit a goikiji vizierőmű építése a Volgán és a mo- lotovi vizierőmű építése, a Kánaán. Uj hőenergiával működő villanytelepek. villany és fűtőhálózatok épültek. —- 1946 1950-ben a villany: lépőkén megvalósították a legújabb energeti­kai technika bevezetését. A hőener­giával működő villanyt eiepeken nagy nyomású hazai gyártmányú gőzturbi­nákat és kazánokat állítottak fel köztük újtípusú, nagynyomá-ú turbi­nákat 25.000 kilowatt teljes í t - ménnyel, dobkazánokat, száz atmo­szféra nyomású, .510 fok hőmér­sékletű gőzre és kényszetáramlású ka­zánokat ugyanolyan gőznyomásra és bő iné rsé k 1 ét re.' “'Be ve? e IT ék' a hi d r o g é ; i hűtésü generátorokat, a nagyfeszült­ségű légkapcsolókat, a biztosítékok nagyfrekvenciajú és egyéb korszerű típusait, továbbá a villanytelepeken működő kazánok égési és táplálási fo­lyamatának önműködő léteiéi.. A kör­zeti vízierőművek kétharmadánál ön működő vezérlő-berendezéseket alkal­maznak. A gépgyártás terén az ötéves terv előirányzatát munkapadok, gépek, szerkezetek és készülékek gyártása terén egészében 17 (tizenhét) száza­lékkal teljesítették túl. A gépgyár kis termelése 1950-ben 2.3-szeresen múl­ta leiül az 1940-es év termelését. Az ötéves tervben 1950-ben gépek, fel­szerelés és készülékek gyártására megállapított színvonalat határidő előlit, az 1950.es év első negyedévé­ben elérték. A gép- és felszerelés-gyár. tás fejlődése az új technika alapján ment végbe. A saténlerinelés 57 wá/íi'cl»kai nagyobb, rolni a háborn előli Á szénipari minisztérium bányáiban az ötéves tervben az 1950 évre meg­állapított, szénikitermelési színvonalat határidő elölt — 1949 negyedik évne­gyedében — érték el. A háborúsujtof. ta vidékeken a szénbányákat helyre, állították. A Donyec-medence bánya-, több szenet adnak, mint a háború előtt és többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzóit. A Donyec- medence újból az ország legnagyobb és leggépesítettebb szénmedencéje. A szénkitermelés a moszkvai medencé­ben a háborúelőtti színvonalhoz ké­pest megháromszorozódott. A Donyec- medence és a moszkvai medence hely­reállításával egyidejűleg folytatódott a szénipar fejlődése az líraiban, a kuz- nyecki medencében, a karagandai me dercében és az ország más vidékein. Keleten, 1950-ben, a háború előtti­hez viszonyítva több. mint kétszeresé­re emelkedett a szénkitermelés. Je­lentősen kibővült az új szénbázis: a pecsorai medence. Túlhaladták a tő­zegkitermelés háborúelőtti színvona­lát. Befejeződött a réselés. a lejtés, és a szénszállítás eljárásának gépesítése, úgyszintén a. szén iöláf&latti szállításá­nak és a vasúti kocsikba való bera­kásának gépesítése. Uj gépeket gyár­tottak és rendszeresítettek a szén ha­lomba rakásának gépesítésére a fej­tési munkahelyeken, úgyszintén a szén és a kőzetek berakására az élő­vé jási bányatérben Megkezdődtek a munkálatok a szénbányák komplex- gépesítésre. való átállítása és rend­szeresítik, a gépek és készülékek mim­ikájának távolsági és automatikus írd. nyílását. A kőola jipar ú j jáépítése és' fejlesz­tése ötéves iérvének feladatát túlíel- jasíteuék. 1950-ben a kőolajtermelés az ötéves -tervben előírtnak 107 szá­zaléka volt, 22 százalékkal röbb, mint a háború előtt. Uj kőoíajíeidolgózó üzemek és be­rendezések épültek, ezeket modern, hazai technikai felszereléssel látták el. Nagy kőolajvezetékek létesüllek. Ugyanakkor a kőolajtermelés ^jyors növekedése új kőulalfeldolg^áy üae- mek még fokozottabb iramJyHÉMlú követeli meg. Nagy méri ék nőtt az új kőolajvjdékfík i keleten. A keleti vidékek TqKnés" n Szovjetunió egész kőolajtermelésé­ben az 1940 évi 12 százalékkal snun ben 44 százalékra növekedett. Tovább fejlődőt; a gázipar. Felépí­i tették és üzembehelyezlék a Szaratov- —Moszkva-i a Dasava—Kiev-i és a t Kohtlajarve Leningrad-j gázvezetéket.- Kibontakozott a mesterséges folyó­- kony tüzelőanyag termelésével fog- . lalkozó üzemek építése. ; A villamos-energia termelés terén t túlteljesítettek az ötéves terv felad.a- i iát. az ötéves terv 1950-re kitűzött- villamosenergia termelési színvonalát r határidő előtt, az 1949-es év negye- 1 dik negyedében elérték. A villamos­- energia termelés 1950-ben az ötéves A gépgyártás újjjlipusú gyártmányai A gépgyártó üzemekben széles kör­ben elf erjedtek a jó hatásfokú gyár­tási módszerek és technológiai folya­matok. a futószalag és automatikus megmunkálósorok, az automatákkal és félautomatákkal történő hegesztés salakképzőréteg alatt, az alkatrészek nagyfrekvenciáját edzése, a centripeiá- lis öntés és a kokilja-önfés, sajioiás és a gyors fémvágó módszerek. Az ötéves terv évei alatt a gépgyártás ágai alapjában véve megújították a gyártmányaik válfajait. Körülbelül 250 féle univerzális rendeltetésű új- típusú fémvágó munkapad, több, mint ezer típusú különleges és agregát munkapad, 23 automata és félautoma­ta típus, 34 kovács- és prés automata típus, hatalmas, sűrített levegővel mű­ködő folrmázógépek. valamint a nyo­más alatt, történő és a ceníripeíáiis öntéshez való gépek gyártását sajá­tították- el. 26 autómatagépsprt és automata-üzemei létesítettek gépkocsi alkatrészek' gyártására. A traktorgyártás 1950-ben az 1940 évhez képest 3.fi-.szeresére emelke­dett., a kombájnok gyártása 3.6-szeie. sére. a traktor-ekék gyártása 3J-szere­sére, a traktoros vetőgépek gyártása 5.5-szeresére, a traktoros lcu’livátorok gyártása 3.Ü-szeresére emelkedett. — Több, mini. 150 új pagyterme’ékeny- ségű mezőgazdaságii gépfajta töme­gei gyárfását- kezdték meg. Az ener­getikai berendezések, a nehéz fém- vágó- és kovács-, vaiamint sajjoló- berendezések, a kőolajipar rézére szükséges bonyolult berendezések és egyes műszerfajták gyártásának flórt színvonala azonban gém, elégíti ki a népgazdaság mcynövekedpti szükiég- 1 étéit, A veg\ipar terén az ölévé- hmv lel adat ni állapította meg a háború­előtti termelési színvonalnak 1950- ben 1.5-szeresen való túlszárnyalását. Ténylegesen a vegyipar termelése 1.8-szeresen halad!a meg a háború előtti színvonalat. A nitrogénműtrágya termelésének háborúelőtti színvonalút 1950-ben 2.2- széresen felülmúlták, a kálium-műi ra­gya termelés háborúelőtti színvonalát 1.4-szeresen. vagyis magasabban, múl­ták felül, mint ahogyan azt az ötéves terv előírta. A. foszfátműtrágyák ter­melése az 1950-es évben 1940-hez vi. szonyítva 1.9-szeresére emeikedeó. A háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva emelkedett a szintetikus kaucsukter. melés. Az építőanyagok gyártása túlha­ladta a háborúé’otti színvonalat. Á cementgyártás 1950-ben 1940-hez vi­szonyítva 1.3-,szeresére, az ablaküveg- gyártás 1.9-szeresére emelkedett. A Szovjetunió építőanyagipari minisz­tériuma az ötéves terv 1950-n- előírt cementgyártási feladatát 101 .százalék­ra teljesítette. Ugyanezt a tervet az egész Szovjetuniót alapulvéve 97 százalékban teljesítették. Kern telje­sítették Százszázidékbau az ötéves terv tégla- és tetőcserép.gyáriási felada­tát. Az építőanyagok gyárfása és mi­nősége még mindig elmarad a nép­gazdaság növekvő szükségleteitől. A faiparban a szerszámfa kiterme­lés 1950-ben az 1940 évihez viszo­nyítva harminchat százalékká7 emel- kede't, de az öiéVes terv feladatát nem teljesítették 100. százalékban. Az öt­éves tervben i faipari gépek és ké­szülékek gyén ásóval kapcsolatos fel­adatot túlteljesíti ’fék. de a gépek jy.un k 1 e 1 égiIö kihasználásának következté­ben a munka termo'ék envségr nőve. kedésének tihme a fakitermelő ivar­ban az ötéves terv évéi alatt nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents