Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-04-18 / 89. szám
2UFLÓ f051 ÁPRILIS lí* > A könnyűipar ■ főtermékeinek gyártása az ötéves terv ideje alatt- a ku- v e t k e z ö k é p pe n e m e 1 k e d e 11: gya-po 1" Kid vet 2.4-szeresére, gyapjúszövet 2.9- szeresére, harisnya ás zokni 5.2-ssefe- scre, bőrlábbeli 3.2-szeresére, yumilab- bcll hétszeresére. A gyapotszöye't és lábbeli gyártása terén azonban az ötéves terv feladatát nem teljesítették száz százalékban. A fő élelmiszeripari termékek gyártása az öt év alatt jelentős mértékben növekedett. 1950-ben az állati zsi . radék előállítása a háborúelőtti színvonalat 57 százalékkal haladta túl. a növényolajoké és egyéb zsiradékoké tíz százalékkal, a hús hét száza Iákkal vojt több. 27 százalékkal több halat fogtak, a kolbászkészítmények előállítása 20 százalékkal, a konzerv- g várt ás- 48 százalékkal, a cukorgyártás 17 százalékkal, a cukrászati készítmények előállítása 23 százalékkal és a szappangyártás 16 százalékkal növekedett. Az .élelmiszeripari tenné kék választéka kibővült .és- -javult minőségük. A Szovjetunió egész ip&nmak alap- hető termelési bázisai, az élenjáró, hazai technikával felszerelt üzemek helyreállítása, építése és újjáalakítása eredményeképpen 1050-ben 1940- hez viszonyítva ' 58 százalékkal növekedtek. A szerszámgép állomány,, unnak eredményeképpen, hogy új, termelékenyebb gépekkel egészítették ki, az ■ ötéves tere végéig több, mint kétszeresére növekedett, 1940-hez viszonyítva. A munkafolyamatok villamosítása az . iparban, egy munkásra számítva. 1950-ben 1940-hez ■ viszonyít. va másfélszeresére emelkedett. 4 A munka termelékenysége 37 százalékkal emelketüet Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette, hogy nagy méretekben hajtsák végre a népgazdaság további technikai átszervezését és emeljék a sok- munkát igénylő és. nehéz munka- folyamatok gépesítési színvonalat.;Jazzel' együtt a technikai haladás, '^a munkások, mérnökök és technikusok szakképzettségének növekedése és alkaté kezdeményezése a munka termelékenységének jele n t é k e n y növekedését biztosította. — Az ipari munkások munkájának. termelékenysége 1950-ben. a háhorúélőtfi 1940-es évhez viszonyítva 37 százalékkal növekedett az ötéves tervben megállapított 36 százalék helyett. At ötéves lerv <e!.fesíté«e a mezőgazdaság Heréit A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése eredményeképpen új. hatalmas fejiődé-at, ért el. Az ötéves terv évei alatt |ú&'ekedett és még jobban erősödötl^E kolhozok társasgazdálkodása. idöfött a mezőgazdaság anyagi és tjHfflfcái bázisa, növekedett a gép- ésfáÉiySbr állomás ok szerepe a kolhoz-tSBHÖaten. újabb képesített káder eke\.itáÍ5V'iriezögazd.aság szervezőit, a föidmffcffiáte az állattenyésztés és a gépesítéÁm&estereit képezték ki. A gabonafélék vetésterülete öt esztendő alatt több, mint húsz százalékkal növekedett. A gabona össztermése 1950-ben 345 millió púddal haladta túl az 1940 évit. Ugyanakkor a búzatermés a háborúelőtti színvonallal szemben 376 millió púddal emelkedett. A gabonafélék terméseredményének ötéves tervfeladatát túlteljesítették. 1949-ben és 1950-ben a gabonafélék terméseredménye 13 százalékkal haladta meg az 1940 évit. Az ipari növények -vetésterülete öt esztendő alatt 59 százalékkal emelkedett. A -gyapoté 91 százalékkal, a lené 90 százalékkal, a cukorrépáé 57 százalékkal, a napraforgóé 23 százalékkal. A gyapot össztermés eredménye öt esztendő alatt 2.9-szere-sére emelkedett, a rostlené több, mint kétszeresére. a. cukorrépáé 2.7-szere>?érfe. a napraforgóé pedig 70 százalékkal, Komoly hiányosság .még a mezőgazdasági növények termelésénél az aratáskor szenvedett nagy veszteség. Különösen áll ez a gabonára, lenre és a cukorrépára. Az állattenyésztés terén teljesítették a kolhozok társadalmi tulajdonban álló állatállománya növelésének az ötéves tervben előírt feladatát. A. kolhozokban jelentékenyen túl-, haladták a .haszonállat és .a baromfi létszámának háborúelőtti színvonalát.. A szarvasmarhaállomány létszáma 40 százalékkal, a juhé és kecskéé hatvan három százalékkal, a sertésé 49 százalékkal. a baromfié kétszeresen mub ta félül a háborúelőtti színvonalat. 336 ezer új traktor A mezőgazdaság technikai felszere, lése gyarapodott. Az ötéves terv alatt a mezőgazdaságnak 5if0.000 traktort, (tizenöt lóerősre átszámítva) 93.000 gabonakombájnt — köztük 39.000 magán járókámba j at — 340.000 traktorekét. 254.000 traktoros velő- gépet. 249.000 traktoros kuffivátort és nagymennyiségű más talajmegmun- káló vető- és aratógépet szállítottak. Ugyanakkor elmaradás mutatkozik a mezőgazdaságnak gyapot-, len-, kender- és cukorrépa-betakai'ító gépekkel való ellátása, továbbá a kolhozok, és. szovhozok állattenyésztő- gazdaságainak takarmányelőkészítő gépekkel, való ellátása és a nehéz munkafolyamatok gépesítése terén. ..A szovjet nép minden figyelmét a fagé-ké» építőm un kára, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az anyagi jólét további fellendüléséért vívott harcra fordítja-66 As Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának ülése Az Oroszországi Szovjet Szövetségi szocialista Köztársaság Legfelső 'Tanácsának április 46-án Moszkvában tartott ülésén valamennyi- 'felszólaló kiemelte, hogy a költségvetés az Orosz országi ^SzoVjét Szövetségi Szocialista Köztársaság, további gazdasági és kulturális felvirágzásának költségvetése.. „A szovjet nép minden figyelmét a .békés .építőmunkára, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és-w anyagi jólét Ujvábbi fellendüléséért vívott harcra fordítja" mondta felszólalásában Zoja Gorjajnova agronómus. a. grozniji terület dolgozóinak küldötte. Ivan Ka-irov küldött, az OSzSzSzK közok tarásügyi minisziere hanejsú- sűlyozta, hogy a köztársaság új költ- s ég vetésének több. mini. eg-yharmada a népművelést szolgálja. A köztársaságban most 119.000 iskola működik, amelyeknek több, mint 18 millió ta-' nulója ' van — mondotta. — A legutóbbi .öt ..év alatt a köztársaság iskoláiba több, mint. 250.000 új tanerőt irányítottak. Az idén tovább folytatják a népművelési hálózat kibővítését. Ivan . Kozmánk a kujbiseví Viz-iérő- mű építésvezetője beszámolt .a Volgán folyó nagyszabású építkezést munkálatok menetéről. ,.A méreteiben is példa gélkíjl álló építkezés — mondta Kozmáik, igazi j megnyilvánulása annak a harcnak, ! amelyet a szovjet nép a világbékéért vív. Mi át'éíaki tjük a tér mész* Lei, ; megvpíUozlcJjak a told arculatát, erő- mülelepekeí. ' csatornákat, üzemeket építünk. új városokat létesítünk, ) mert a tarló- és szilárd békére törekszünk. . mert még kultúrál Lábbá,. j még jobbé ódává és még boldogabbá I akarjuk lenni életünket.'' I ,.Az állami költségvetés ,minden ! számadalában — mondta Marija Kov- : rigina egészségügyi miniszter, — visz* ! szatükröződ-ik a Bolsevik Párt és a i kormány rendkívüli gondoskodása a j szovjet emberről, a városi és falusi ! dolgozók ■ 'vagi és kulturális szíjv"- : riafának e* eléséről.1' Rendelettel szabályozták a Budapesten tört 3 le^U .uest A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendeletét hozott, a Budapesten történő letelepedés szabályozásáról. A rendelet megállapítja: A főváros lakosságának Száma' olyan mértékben emelkedik, hogy az ötéves terv kere. tében történő erősütemú lakásépítés ellenére is egyre fokozódik a túlzsúfoltság. Ezért a Magyar Népiköztársaság Minisztertanácsa elrendeli, hogy Budapest területén áliandő lakosként leteli pedni a .rendelet hatálybalépéséi követőm csak letelepedési engedéllyel lehet. Engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy munkaviszonya, szolgás- lati viszonya, oktatása, továbbképzése vagy családi körülményei Budepest-en való állandó tartózkodást feltétlenül indokolttá teszik. Meghatározok munka elvégzésére Budapestről vidékre áthelyezett, vagy kirendelt személy a munka befejezését illetően két éven be. lül engedély nélkül telepedhet le Budapest területén. BünteítH; követ el és egv évig {erjedő börtönnel büntethető az. aki az engedélyié vonatkozó rendelkezést megszegi és e büntetés mellett a kiutasítást, mint mellékbüntetést is ki kell mondani. A belügyminiszter ugyancsak rendeletben • Szabályozza a minisztertanácsi rendelet végrehajtását. A rendelet megállapítja, hogy a letelepedési engedélyt bármelyik budapesti,városi kerületi tu- náes végrehajfőbizottságánál az érdekelt személy, hozzátartozója, vagy az őt Budapesp-n foglalkoztatni kívánó ál. lami, vagy társadalmi szerv, vagy állami vállalat kérheti. A . kérelmezőnek igazolnia kell, hogy Budapesten megfelelő lakása (szállása) biztosítva van. A letelepedési engedélyt minden személyre külön-külön kell kiállítani, akkor is, ha közös kérelmet terjesztetlek elő. *, Vidéki lakosnak Budapesten állandó lakosként való bejelentését csak a letelepedési engedély egyidejű felmutatása melle[t szabad elfogadni. A belügyminiszter rendeleté megállapítja. hogy Budapesten ideiglenes beje_ leytés alapján 15 napnál hosszabb ideig tartózkodni tilos. Az illetékes budapesti kerületi rendőrkapitányság vezetője indokolt esetben azonban az ideiglenes tartózkodás meghosszabbítását engedélyezheti. Ha az ideiglenesen Budapestem t odó személy a me*-; állapított ha; j-ben nem hagyja a -V’-os területét, szállásadója kök rényt a kerületi remdőukapitány- . 24 órán belül bejelenteni. A b. __.pesti ideiglenes tartózkodás időbeni korlátozása nem vonatkozik az áilami, vagy társadalmi szervek által szervezett csoportos üdültetésben és' oktatásban résztvevőkre, valamint az állami gyógyintézetekben ápoltakra. 21 órát meg nem haladó budapesti tartózkodás nem tekinthető ideiglenes tar. t-ózkodásnak. A budapesti, ideiglenes tartózkodás megszűntétől számított 10 napon belül újabb ideiglenes bejelentést fenni nem szabad. A rendelet megállapítja az ideiglenes bejelentés rendelkezései megszegésével kapcsolatos büntető rendel- kezc-eket.-A rendelet hatálya nem {erjed ki azokra, akiknek a rendelét megjelenése időpontjában Budapesten állandó fe&i^pn|pft lakásuk van. Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága április 16-i jelentésiében közli, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek megállították az ellenségnek a középső arcvonaion indított támadását. Április 15-én a néphadsereg egységei lelőttek három ellenséges repülőgépet. ftokszázesser hektáron luiezővédő ei'cííhá'sokal iUteítek a lermészelálaíakÉíó s^íálini íerv «órán Sikeresen megvalósulnak a mező- védő erdőfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A kolhozok, a szovhozok. a meaővazdasági gépállomások, az erdőgazdaságok és az erdővédő telepek a természetátalakító sztálini terv míHTvaiósítása során 1.350.060 hektárnyi toriiMen végeztek véűőerdőiilte- test. Ebből 1950-ben 760.000 hektáron. Teljesítették az öl év-« tervnek a srovhőz-építés területén kitűzött feladatait. A szovhozok az ötéves terv ideje alatt jelentékenyen bővítették a mezőgazdasági növények vetésterületét. A gabonafélék 1950. évi t-ermé*- eredinénve az 1940. évi terméseredményt 16 százalékkal múlta felül. A fc’zjoyjetunió szovhozíigvi minisztériumának szovhozaiban edapjábanv évébe fejeződött a mezőgazdasági munkák gépesítése. A látván. Lett, Észt és Moldva Köztársaságok, valamint az Ukrán és Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaságok nyugati területei német megszállás alatt, állott parasztgazdaságai termelésének a Szovjetunió nagy segítséget nyújtott a mezőgazdasági t e r m e 1 ős z ö v nt k e z e t e k me gs z i 1 á r d í t á s a. a gép- és traktorállomások szervezése. traktorok, gépek, műtrágyaszállítás és hitelnyújtás stb. terén. Az ötéves terv végéig ezeken a terül eteken az önkéntesség elvének alkalmazásával alapjában véve befejezték a parasztgazdaságok kollektivizálását. At ölévé., írrv teljesítése a közlekedés és híradás terén A vasúti közlekedés az ötéves terv esztendői alatt biztosította a népgazd.aság növekvő -száIlitá-i követelnie? aye.it. Az 1950-re megállapított vasúti teherszállítási előirányzatot 1.8 százalékkal túlteljesítették. í vasútvonal a Ir napi átlagos teherforgalma 1950-ben 121 százaiéiról tett ki az 1940-es év szí n vonal áh o- 'viszonyítva és 103 százalékot az ötéves terv előírásához viszonyít va. JJj vasút vonaluk épültek, különösem az északi vidékeken és ’ Kőiép- Azsáűjau. Az Uraiban, a Dé! Kaukázusban és Krijov-Rogbari több vasútvonalai villamoMjottak. I'UlamosHót- tód.' ct ’moszkvai, leidngradi. rajai, kiéri, halmi és lallhii vasul> csomópontok városkörnyéki szakaszéit, is. A. vasutak, hidak és átlomá.-énüleiok új’;á.é j.-í^éscvel és épjiésévcl kapcsolatos ötéves tervfeladatot, azonban nem tel jós íl ették száz százalékban. A folyamhajózás teherforgalma., !95<4-ben '26 százalékkal meghaladta az 1940. évi íjzíuvonabit. de nem érte < l az "**: toi-vbop megállapított szíuvoiialal. .Iavu.lt a Volga é-.- mellékfolyóinak. valamint, a szibériai és az északi folyóknak felha.sználása. a szállításra. A tengeri szállítás fehcrforgaltna 1950-ben az. 1940 évihez viszonyítva 65 -százalékkal emelkedett, do- az ötéves tervnek a tengeri •szállítással kapcsolatos feladatát nem teljesítették tel jesen. Lényegében keféiét fék a tengeri kikötök és hu jő javító üzemek helyreállításával kapcsolatos munkálatok. A tengeri flotta mink-ztériuma hajó/ftví/ó üzemeinél,- és -műhelyeinek kapacitása 1950 -ben az 1940 évihez viszonyítva több, min.'. kétszereséi-'' emelkedett és a 11ajókicmeIő-bercnde- zések mennyisége 1.6-szeresére cinéi-. kedeM. A gépkocsisvállíias teherforgalma 1050-ben az 1940 évihez viszonyítva 2.3-szeresére emelkedett. 16.000 km hosszúságú kemónyburkolatú gépko-s csi-utai építettek. Átadták a forgalomnak a Moszkvái—Szimforopol közötti gépkocsi főútvonalat. A tökéle- trsflctl burkolatú, gépkocsiiitak hálór znfo az ötéyes terv végére 2.5-szeresen nagyobb volt, amint a hóború előli. Az ötéves terv teljesítése a nemzeíi jövedelem és t.z állami köllséff^etés terén Az ötéves terv, feladatait a nemzeti jövedelem növelésével kapcsolatban jelentősen túlteljesítettük. Az ötéves terv feladatul tűzte ki a nemzeti jövedelem háború előtti színvonalának 38 százalékos emelését. Ténylegesen, a nemzeti jövedelem. 1950-ben az 1940 évihez viszonyítva arányosított árakban kifejezve 64 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, a parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javítását, n-agy- sz-abású beruházások elvégzését, a népgazdaságban és a szükséges állami-, anyag- és élelmiszertartalékok felhalmozását. Míg a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több, mint a felét a kapitalisták osztálya sajátítja ki, a Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére 1950-ben a nemzeti jövedelem. 74 százalékát kapták meg. A nemzeti jövedelem többi 26 százaléka az államnak, a kolhozoknak és a szövetkezeti szervezeteknek marad a szocialista termelés kibővítése és más állami és társadalmi szükségletek ^kielégítése céljaira. A nemzeti jövedelem növekedése következtében az állami költségvetést évről évre úgy teljesítették, hogy a bevételek meghaladták a kiadásokat. Az állami költségvetés ki adási tételei között szakadatlanu. emelkedett a népgazdaság, a szociális és társadalmi építés szükségleteinek pénzügyi fedezetére irányuló kiadások tétele. A nemzeti jövedelem növekedésének és az állami költségvetés sikeres teljesítésének eredményeként a népgazdaságban végrehajtott beruházások ötéves tervét 22 százalékkal túlteljesítették. Az 1946-tól 1950-ig terjedő időszak alatt több, mint hatezer ipari üzemet állítottunk helyre, építettünk fel és- helyeztünk üzembe, nem számítva a kisebb állami, szövetkezeti és kolhozbeli üzemeket. Az ölé>e§ lerv teljesítése a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén A Szovjetunióban nem volt és ma sincs munkanélküliség. A nagy Honvédő, Háború befejeztével a Szovjet Hadsereg és haditengerészet, valamennyi leszerelt katonája számára teljes mértékben biztosítottunk munkát szakképzettségüknek és . foglalkozási 'águknak megfelelően. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1950 végén 39,200.000 volt és az 1940 évvégi létszámhoz képest 7.700.CJ0- rel növekedett. Javult a Szovjetunió lakosságának anyagi helyzete. Ez kifejezésre jutott a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munköbűének és reálbérének növekedésében, a pa r ászt ok jövedelmének emelkedésében mind a közösségi kolhozgazdál-kodásból. mind a háztáji és egyéni gazdaságból. A munkások és alkalmazottak keresetének és a parasztok jüvorlehnénék összege 1950-ben ar^nyosí■ ban kilőjeave 62 százalék* edell az 1940 évihez "képest. s orvosi segély, ingyenes a dolgozók állami költs©-* ő továbbképzése, a tanulók- ösztöndíjak és egyéb kifizetések és kedvezmények tormájában jelemőp pénzösszegeket kapok. Ezen kívül minden munkás évenként legalább kétheti, egész sor foglalkozási ág minden dolgozója pedig ennél hosszabb fizetéses szabadságol kapott. ! 950-ben a lakosság az említett kifizetések és kedvezmények alapján az államtól több. mini 120 milliárd rubelt kapott, azaz háromszor annyit, mint 1940-ben. A lakosság anyagi színvonalának emelkedésével egyidejűleg a háború utáni időszakban további fejlődést értünk el a kultúra, a tudomány és a művészetek lerén. az elemi, a hétosztályos és a középiskolák, a technikumok és más középfokú tanintézetek tanulóinak száma öt év alatt 8 millióval emelkedett és 1950-ben elérte a 37 milliót. A technikumokon ás a többi középfokú szakiskolákban 1950. ben 1.293.000 ember tanult az 1940 évi 975.000-rel szemben. A főiskolákon 1950-ben 1,247.000 volt a hallgatói' száma az 1940 évi 812.000-rol szemben. A. népgazdaság öt év leforgása ahnt 652.000 főiskolai képzettséggel rendelkező szakemben e-;, 1.273.000 középiskolai k é p ■- i t só g yA r t> Üde! keze szakembert kapót:. A .uipaozüusúgbar dolgozó szakemberek száma az 1940 évihez, viszoiv. ,1 va 84 szaza, élckai növ'Apóe/1. Az elmúlt öl. év aluli országunkban hatalmas felfedezéseket tettek a tudomány és technika különböző ágaiban. éw tudomány, a technika, az irodalom és a művészet terén alkotott kiváló munkáért, felfedezésekért és eredményekért az ötéves terv éveiben- több, mint 6.500 embert tüntettek ki Sztálin-díjjal. A tudományos kutatóintézetek hálózata 1950-ben másfélszeresére. az ott dolgozó tudományős munkások száma pedig majdnem .kétszeresére emelkedett a háború előttihez képest. 1950-ben a városokban és falvakban 15 százalékkal több klub és a tömegek szükségleteit ellátó könyvtár volt, mint 1940-ben. A könyvkiadás az 1940 évihez viszonyítva 84 százalékkal emelkedett. Komoly sikereket értünk el a szov, jet kereskedelem fejlesztése terén. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma jelentősen meghaladta a háborúeíötti, 1940. évi színvonalat. 1950-ben az állami és szövetkezeti áruházakban — nem számítva a helyi készletekből történő árueladásokat — 1940-hez viszonyítva 38 százalékkal több húst és húsárut, 51 százalékkal több határút, 59 szár alakkal több állati zsiradékot. 67 százalékkal több növényolajai és egyéb zsiradékot. 33 százalékkal több cukrot. 34 százalékkal főbb cukorka és cukrászkeszítményt, 39 százalékkal több lábbelit, 47 százalékkal több pamutgyapjú-, selyem- és lenanijagot.... 39 százalékkal több harisnyát és zoknit adtak el. Növekedett a lakosság kulturális és háztartási szükségétéit- •szolgáló cikkek eladása is. 1950-ben. 3.3-szor annyi órát, hatszor annyi rádióvevo- készülékct, másfélszer annyi háztartási elekéromos készülékei, 2.9-szcr annyi kerékpárt.- maid nem háromszor annyi varrógépet. 16-sior .annyi 'motorkerékpárt adtai el. mini <a háború előtt. 1940-ben többszörösen, meg növekedett «? építőanyagok eladása falun. A háború utáni ötéves terv évei alatt széles körben kibontakozott a lakásépítkezés. Az állami iparvállalatok. intézmények, a helyi szovjetek, tovább;! a városok és munkás-lakótelepek lakosai állami hitelek segítségével több. -mint száz millió négyzet, méter lakóterület'á házat építette!: ft és állította/: helyre. Ezenkívül fa v - helyeken 2.700.000 lakóházat állították helyre és építettek újonnan. 1051. április 16. — \ S70 'detun'd állatid (• • bizottsága, a Szovíctunió Központi Statisztikai Hivatala. * A koreai néphadsereg főparancsnokságának Mjefenlüse ^aaggB>am«aBgajiH.uuas,<n". «?>. -orruuir m—u—iwpiw—tnmmm■ — —cwp— vo-lt megfelelő.■ A papírgyártás 1950- ben 1940-hez viszonyítva 47' százalékkal növekedett Az .1946—195o-e<> idő-szak ban gyón ean újjáépült é© fejlődött, a textil-, konfekció-, köt-szövött-, lábbeliipar, valamint a. könnyűipar többi ágazata, 1950-ben a termelés ezekben <tz-iparágakban az: 1940-es évhez viszonyítva 17 százalék Imi emelkedett. Megkélszerexődőál és mi'ghápomszoiPOiüúdoU a szövet- és cipőgyártás
