Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-20 / 66. szám

TOLNAI & NAPLÓ Vili./ÉVFOLYAM, «(i. SZÁM ARA SO FILLÉR r A MAI SZÁMIJÁN: Az 1951 — 52. cvj állami begyűjtésről szóló rendelet ismertetése (2. o.) ~ Megkezdődött a Béke Világtanács határozatával kapcsolatos aláírásgyűjtési mozgalom (2. o.) — 53.000 forint értékű felajánlást lettek a szek­szárdi Árvízvédelmi és Folyamszabályozás dolgozói (3. o ) — Jó eredmények születtek Tolna megyében a második félévi begyűjtés ideje alatt, (4. o) AZ M DP TOL NA MEGYE I PÄRTBIZOTTJÄG ANAK LAPJA KE1H), Ittál MAIKUL.S 20 Á tavaszi munka jó végrehajtása pártszervezeteink harci feladata IV.. Gy.) Dolgozó népünk min­den erővel azért dolgozik, hogy erősítse országunkat, még erősebb bástyájává tegye a béke hatalmas táborának. Üzemek és falvak dől gozói a kongresszusi verseny so rán megmutatták, hogy élni tud­nak a szabadsággal, élni tudnak a kezükbe adott hatalommal. Üzeme­ink és falva ink dolgozói tudják, hogy az ország erősítése, a hatalom megszilárdítása, a béke megvédése ma azon múlik, milyen eredménye­ket tudunk elérni a termelés front ján, hogyan tudjuk messze felül­múlni eddigi eredményeinket. Dolgozóink felismerték, hogy a békét megvédeni nem elég a pusz­ta szavak hangoztatása — tettek kellenek, olyan cselekedetek, ame­lyek emelik országunk gazdasági és politikai erejét, növelik tekin­télyét az egész világ előtt. Ezn a felismerés vitte, emelte dolgozóink lelkesedését a versenyek során, ez a felismerés lelkesítette és lelkesíti dolgozóinkat a még nagyobb ered menyek eléréséért indított harcban. Koreában, az elnyomott gyarmati országokban, a kapitalista orszá gokban a dolgozók véres harcot vívnak szabadságukért, békéjükért, több jogért, függetlenségükért. Ezek a harcok a mi dolgozó népünket is segítik. Az elnyomott népek sza­badságharca a mi szabadságunkat is erősíti. De ugyanígy, a mi ered­ményeink erősítik ezeket a do!go zókat elnyomóik ellen vívott har cukban. Ez a közös harc erősíti a béke hatalmas táborát és teszi egy re inkább legyőzhetetlenné. Farkas elvtárs mondotta a kongresszusi felszólalásában: ,.Ma nem azért van béke, mert az imperialisták még nem akarnak háborút, hanem azért, mert erős a Szovjetunió és erős a világ békefrontja." Ezt az erős és legyőzhetetlen bé­kefrontot erősítjük azokkal a nap. mint nap elért újabb eredmények­kel, amelyek az üzemekben és fal­vakban születnek a munka során. Ezt a legyőzhetetlen béketábort erősítik most a dolgozók felszaba dulásunk és a munka ünnepe tisz­teletére tett felajánlásaikkal és ezt a hatalmas béketábort erősítik fal­ijaink dolgozó parasztjai a tavaszi munkára való felkészüléssel és ide­ieben való elvégzésével. Dolgozó parasztjaink azzal erő­sítik igazán a béketábort, azzal se gitik. még jobban országunk szocía lista fejlődését, ha minél jobban ki­használják a rendelkezésükre álló időt cs maradéktalanul eleget tesz­nek a minisztertanács kétéves nö­vénytermesztési határozatának. Az­zal erősítik legjobban országunkat, ha idejében és jól elvégzik a tava szí vetés munkálatait. A bekövetkezett kedvező időjá­rás mellett a tavaszi mezőgazdasá­gi munkák most már akadálytala­nul folytathatók. Az eddigi esős idők nagymértékben akadályozták a munkákat, éppen ezért sürgősen hozzá kell látni a tavaszi munkák nagyarányú folytatásához. Nincs sok idő — éppen ezért kettőzött erővel kell végezni ezt a munkát Megyénkben még nagyon sok olyan mag van vetetlen, aminek már ré­gen a földben kellene lennie. Dől gozó parasztságunk, szocialista szektoraink Mártsák szem előtt, hogy csak a minisztertanács hatá- ozalai betartásával tudunk jó mun­kát végezni, még nagyobb eredmé- nyakét e'érni. Az első és legfonto­sabb munka az őszi szántások el- ümítózása, hogy az ősz és a tél iolyamán lehullott bőséges csapa.- lékot minél nagyobb mennyiségben ladjuk tárolni. Arra kell törekedni, hogy ezt a nedvességet minél na­gyobb mennyiségben megőrizzük, i-ppen ezért az ősaujBélyszántásö kát — függetlenül attól, hogy mi­kor vetünk, -— azonnal simitózzuk el.) A tavaszi mezőgazdasági munka időbeni elvégzése. hazafias köteles­sége minden dolgozó parasztnak. Ma. már nemcsak magunkért kell. nagyobb terméseredmények elérésé­re törekedni, hanem azért, hogy hogy hazánkat még erősebbé te­gyük anyagilag is. Ma a tavaszi munka időbeni elvégzése harcot je­lent a holnapért, az országunk fel emlek’édeséért, a békéért — mind­nyájunk közös ügyéért. Hogy ezt a harcot sikeresen győzelemre tud­juk vinni, dolgozó parasztságunk és mezőgazdaságunk szocialista szek­torai hassanak oda, hogy a most rendelkezésére álló jó időket hasz­nálják ki és munkájuk jó megszer­vezésével igyekezzenek a tavaszi munkákat minél rövidebb idő alatt befejezni. Állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink szervezzék meg a te­rületi brigádokat és munkacsapato­kat. azoknak adják át a területet, hogy minden egyes brigád és mun­kacsapat pontosan tudja, melyik darab földbe mikor és mennyit keli vetni, A területi brigádok jó meg. szervezésével elkerülhetjük azt, hogy a szervezeti lazaság miatt a munka hátrányt szenved. Termelőszövetkezeti csoportjaink üzemi pártszervezetei hassanak oda, hogy jó felvilágosító munká­val segítsék elő az újonnan belé­pett tagok bekapcsolódását a műn. kaversenybe, hassanak oda, hogy az új tagság mind nagyobb mér­tékben bekapcsolódhasson a terme­lés minden ágába. Kövessék a kurdi Dózsa Népe termelőszövetkezeti cs°port példáját, ahol egyformán veszik ki részüket mind a kerté­szetben. mind a gy°pottermelésben, vagy a növénytermelés többi ága-, ban és az állattenyésztés minden területén az új és a régi tagok. Pártszervezeteink fektessenek nagy súlyt arra is, hogy az ifjakat és a nőket bevonják a termelés minden ágába, mert az ö munkájuk is ,döntően hozzájárul a tavaszi munkák sikeres befejezéséhez, a nö­vényápoláshoz, valamint a termés sikeres betakarításához. Természe­tesen nem elegendő az, hogy az újonnan belépő tagokat, a nőket és az ifjakat csak beszervezzük a ter­melésbe,- oda kell hatni, hogy a Kongresszus előkészítése során ki­alakult versenymozgalmat szélesít­sék tovább most a tavaszi munkák elvégzésére is, hogy ezzel a mi­nisztertanács határozatának meg­felelően megteremtsük a jó termés alapját. A jó magyar közmondás is azt mondja „ki mint vet, úgy arat". Ennek tudatában több állami gaz­daság és termelőszövetkezeti cso­port használta ki az eddigi jó idő­ket és igyekezett elvetni árpáját, zabját és készítette el a talajt a további vetésekre. A fácánkertí Vörös Hajnal tcrmelöcsoport is be­fejezte már zabvetését. Egyéni dolgozó parasztjaink is jó eredményeket érnek el a tavaszi munkálatok terén. Medina község dolgozó parasztsága kihasználva az eddigi jó időket, elvetette a tavaszi árpája előirányzatának több, mént 50 százalékát. Tengelic község dol­gozó parasztsága árpavetésének előirányzatát már több, mint 50 százalékban elvetette. zabvetését pedig 30 százalékig teljesítette. Szekszárd város dolgozói közül Hős Sándor és Szabó Imre közép parasztok összes tavaszi kalászosai kot elvetették, annak tudatában, hogy az idejében elvetett gabona jóval magasabb terméseredményt biztosít, ami nemcsak saját maguk jobb megélhetését jelenti, hanem ! J, nagy teljesítmények elérésével az í I löSZ dolgozói felemelt terviik megvalósításáért A kongresszusi verseny tovább fo­lyik és új lendülettel viszi sikerre öt­éves tervünk győzelmét. A dolgozók újabb kötelezettségvállalásokkal ké­szülnek félszabadulásunk nagy ünne­pére, április 4-re. A kongresszusi verseny tapasztalatainak felhasználá­sával, a Szovjetunió és Pártunk iránti forró szeretetnek ad kifejezést a mun­kaverseny továbbfokozása, új ered­mények és sikerek elérése. Dolgo­zóink tudják, hogy mit köszönhetnek a Szovjetuniónak, Pártunknak. Tud­ják azt, hogy békénk biztosításáért végzik munkájukat; a. béke hatalmas táborát erősítik minden többet ter­melt munkadarabbal. A megnöveke­dett feladatok még fegyelmezettebb és áldozatkészebb munkát követéinek minden dolgozótól. Pártunk kongresz- szusa megjelölte a további' utat, ame­lyen a boldog élet, a szocializmus felé haladnunk kell, Minden dolgozó még nagyobb kedvvel, még jobb munkával harcol a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, tervünk időelötti tel­jesítéséért. Az A VESZ dolgozói kongresszusi vállalásaik túlteljesítésé­vel hatalmas összegeket takarítottak meg népgazdaságunknak. Az anvag- megtakarítással vállalt 10.180 forintot 10.420 forintra teljesítették. A munka- béral.apbó' ■ való mégta hárítássá] amely a határidő lerövidítéséből adó­dik, 10;900 forintot vállaltak és 13.145 forintot teljesítettek. A Kongresszusi Héten újabb felaján­lást tettok. Az anyagmegtakarítás terén a 2.000 forintos vállalást 2.705 forintra, a munkabéralapból eredő vállalásukat 1.086 forintról 1.371 fo­rintra teljesítették, amit 100 százalé­kon felül teljesítettek. Ezek az ered­mények még jobb és több munkát kö­vetéinek. Az ÁVESZ dolgozói is tud­ják, hogy nem pihenhetnek habárai­kon. Az új sikerékkel, újabb kötele- zettválallásokkal készülnek április 4-re és a termelés frontján újabb győzelem jelentésével köszöntik fel- szabadulásunk nagy ünnepét. Az ÁVLSZ dombóvári iizlelTezclősége dolgozói megtették felajánlásaikat, az eredmények növelése, tervük sikeres teljesitése érdekében. Hetes,i József szerelő, a vascsatlakozások kicserélé­sével 3 óra munkaidő megtakarítását vállalta. Ezen idő alatt 26 helyen teljes vizsgálatot végez. Hortobágyi Frigyes szerelő egy1 35 kilowattos transzformátor cserélésénél 7 munka­órát takarít meg. Ezen idő alatt a ■ megdőlt oszlopok helyreállítását vég­zi él. Endrödi László szerelő vállal­ja. hogy a távvezeték gyámfázásánál 4 munkaórát takarít meg és ezidő alatt a megnyílt vezetékek meghúzá­sát végzi el. Péter Sándor válaüja a Tascsat- lakozó cserénél 7 munkaóra meg­takarítást, amely időt 26 he­lyen ellenőrzésre használ fel. Rabadin István, Horváth Ferenc, Ko­vács János, Dani Jolán, Leszei Géza, Fokvári György az üzemvezetőség dolgozói vállalják, hogy a folyó mun­kák mellett 150 darab új fogyasztás- mérő kartont fektetnek fel és ezzel 113 forint megtakarítást érnek el. A* AVESZ liőgjésssi vezetősége dolgozói közül Lovászi József sztaha­novista vállalja, hogy a földelő le­mezek és a földelések felújításával 9.1 munkaórát takarít meg. Ezt az időt oszlopszámozásra fordítja. Zen- tai Béla szerelő ugyanezen munká­nál, 8 munkaóra megtakarítását vál­lalja, amelyet ugyancsak oszlopszá­mozásra fordít. Alszegi Ferenc szere­lő a földelő lemezek és a földelések felújításánál 11,2 óra megtakarítást, a kis- és nagyfeszültségű hálózat ( gyámfázásánál pedig 12 munkaóra megtakarítását vállalja. A megtakarí­tott időt oszlopszámozásra fordítja. Fonyódi Béla szerelő ugyanezen mun­kával 10 és 8.1 órát takarít meg, amelyet ugyancsak oszlopszámozásra fordít. Erdélyi András a távvezeték gyám- íázásx munkálatoknál 16 munka­órát takarít meg. Fónai Ferenc pedig 12 órát, amelyet Medina községben tanulmányozták Rákosi elvtárs kongresszusi beszédét és a megyei pártakííva-értekezlet ha­tározatait, a népnevelőértekezlelen. Megértették az államfegyelem meg­szilárdításának és a tanácsok megerő­sítésének fontosságát. Ezen keresztül érzik, hogy milyen nagy7 jelentőségű a tavaszi mezőgazdasági munkák idő- előtt,. versenyben való elvégzése. Már eddig is érlek el eredménye­ket: A talajelpkészítő munkák készen vannak, a vetőmagvakat kitisztítot­ták és a tavaszi vetést 50 százalék­ban .teljesítették, A termelés fokozására, valamint a tavaszi munkák határidő előtti el­végzésére a népnevelőértekezleten megje lent dolgozok párosversenyre lép­tek, mert tudják, hogy jó népnevelő mun­kát csak egyéni példamulatással le­het végezni. A versenykihívásban a tanácstagok jártak az élen, megfogadva a szov­jetek tanításait. Tudják, hogy a falu szeme rajtuk van és nekik jó példá­ugyancsak oszlopszámozásra fordila- nak. Az ÁVESZ szekszárdi üzlelvczetőscgc dolgozói is termelési értekezleten te­szik meg felajánlásaikat. Hartmann Ferenc művezető vállalta április 4-re, hogy két újítást vezet be. Az újítá­sok kísérletezése már folyik. Asbóth József ugyancsak 2 r'ijitás bevezetéséi vállalta. Mindkét újítás kísérletezés alatt áll. Előreláthatólag komoly ösz- szeg megtakarítását fogják eredmé­nyezni. Az újabb és újabb kötelezettségválla­lások, a dolgozók versenykedve mind azt bizonyítja, hogy fokozott harcot indítottak tervteljesítésük ‘sikere, ?, békefront magyarországi szakasza megszilárdítása érdekeben. A munka- verseny továbbszélesítése, . a hosszú­lejáratú versenyszerződések kötése, a Szovjetunió és a Párt iránti szeretet fényes bizonyítéka. A dolgozók béke- szeretete, harcos helytállása újabb, még hatalmasabb sikereket fog jelen­teni a termelés frontján. Dolgozó népünk tudja, hogy7 csak akkor vé­delmezheti meg gyermekei jövőjét, alkotó lendületét, ha megvalósítja Rákosi elvtárs kongresszusi útmuta­tásait, „lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.“ val kell előljárniok úgy a termelés, mint az áldozatvállalás, valamin! a politikai fejlődés terén. A tanács erő­södését. kívánják elősegíteni azzal is, hogy példát mutatnak a dolgozók­nak. Gagyi Sándor tanácstag kihívta Ba­logh Pált és vállalták, hogy a tavaszi munkákat a megyei tanács hatá­rozatában foglalt határidőre befejezik Törjék Jánosné tanácstag, Szlányi Domonkosnét hívta ki párosverseny- re. Az értekezleten megmutatkozott a példamutatás eredménye, mert a megalakult I típusú tszcs tag jaí is versenyre léptek egymással a nyár folyamára. Pécsi Antal Parrag Évát, Balogh Ist­ván Vörös Jánost hívta ki. Az ered­ményes. népnevelő1 értekezleien ősz- szesen 32 dolgozó paraszt lépett pá­rosversenyre. A verseny kiértékelé­sére 4 tagú versenybizottság alakult. Medina község tanácsa és do'gczó parasztjai nemcsak megértették, ha­nem meg is fogadták Pártunk tanítá­sait és biztosan haladnak * szocializ­mus építésének útján. I Medina dolgozó parasztjainak legjobbjai népnevelő értekezleten hívták egymást versenyre nagyban elősegíti népgazdaságunk fejlődését. is. Ezeknek a termelő­szövetkezeti csoportoknak és dol­gozó parasztoknak példáját köves­sek azok a termelőcsoportok és egyéni dolgozó parasztok, akik még nem kezdték el a tavaszi mun. kát. Dolgozó parasztságunk saját bő rén tapasztalhatta, hogy azok a dolgozó parasztok, akik ideiében elvégezték a vetési munkát, jóval nagyobb termést takarítottak be, mint azok. akik „ragaszkodtak" a késői vetéshez és így a kiszáradt tőidbe vetettek. Dolgozó parasztsá. gunk kövesse az élenjárókat és tartsa szem előtt, hogy kései mun­kaiatokból származó gyengébb ter­més nemcsak saját magának árt. de akadályozza népgazdaságunk fejlődését is. Nem szabad megfeledkezni a ta­vaszi munka során az őszi vetések ápolásáról sem. Amint az idő en­gedi fejtrágyázzunk hengerezzünk es fogasoljunk, hogy porhanvóssá tegyük a talaj felszínét, hogy az megőrizze az altalaj nedvességét. A talajnedvesség megőrzése nagy jelentőségű a- magasabb termésho­zam biztosítása érdekében. A tavaszi munka biztosítása har­ci keidés. Ellenségeink mindent el fognak köVetni és máris próbálkoz nak. hogy a vetést akadályozzák. A kulákok ismét megpróbálk0znak a ,,szakember" álarcába bújva ..la nácsokat" adni dolgozó parasztja inknak. Megkísérlik ezekkel a ,,ta­nácsokkal" késleltetni, lebeszélni dolgozó parasztjainkat az idejében való vetésről, a jó talajmüvelésrö! és a növényápolásról. Pártszerveze­teink készüljenek fel a kulák mes­terkedések leleplezésére, visszave­résére. Világosítsák fel dolgozó pa rasztjainkat. hogy mint mindig, most is. az a dolgozó paraszt jár jól, ér él nagyobb eredményt, aki megfogadja Pártunk tanácsát, nem dől be a kuiák mesterkedésnek. Ismertessék pártszervezeteink azokat a határidőket- amelyeket a minisztertanács meghatározott. Ve­gyék kezükbe a tavaszi munkák irányítását és törekedjenek minde­nütt arra, hogy a gépállomás, álla mi gazdaság, vagy termelőszövet­kezeti csoport az elsők között te jezze be a tavaszi munkát. Köves­senek el mindent pártszervezeteink, hogy megyénkben is győzelemre vi. gyük a tavaszi munkát, a békeharc é fontos csatáját.

Next

/
Thumbnails
Contents