Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1944. július

- 9 ­és jegyzői karon kivül Járosf Andor , Mar c sek János , Dr. Bruckner Győző és Dr.Vietórisz József közgyűlési tagokat küldi ki. az­zal,hogy a hitelesítés a közgyűlés után nyomban megtörténik. 5. Püspök a következő bevezető beszéddel teszi le jelen­tését a közgyűlés asztalára: A háború mindig eltolódást idéz elő a munkafronton. Meg­szaporodik a munka.Hadiüzemek lécesülnek s emellett a polgári élet organizációja is súlyos feladatokat ró a közigazgatás vállaira. Gondoljunk csak a közellátási feladatokra.Az ember pedig mindig kevesebb lesz. Még akkor is súlyos nehézségeket okoz ez az eltolódás, ha le is állítanak bizonyos fényűzésnek minősíthető polgári munkát.A munkát azonban el kell végezni, mert a hadsereg nem maradha t f eg.w er, lősz er , ruházat, lábbeli és élelem nélkül. A belső fronton is a rendfenntartás nélkü­lözhetetlen alapja annak, hogy a külső fronton küzdők lei tud­janak tartani. Mind a kettő csak munka által biztosítható. Nincs tehát más megoldás,mint hogy minden munkaképes embernek többet kell dolgozni.Az óember azonban nem szeret dolgozni, mert a munkán átok van. Nem magán a munkán,hanem a Munkának ós az embernek egymáshoz való kapcsolatán. Mikor az also bűn­eset következtében Isten büntetése zudult rá a vi lágra, a bün­tetések között volt a munka és az ember egymáshoz való viszo­nyának megromlása is: "Orcád verítékével egyed kenyeredet." Ezért próbálják kényszerítő esz köz ökkel .megoldani a hábo­rúban a munkatempó növelését. Az ütem biztosítását az ipari munkásoknál aszal próbálja elérni az állam,hogy béremeléseket ad és hadi fegyelem alá állítja eket.A szellemi munkásoknál már kevésbbé jelentkezik az anyagi biztatás,inkább csak erköl­csi nyomást gyakorolnak reájuk. A munkanélkülieket munkára szeretné az állam kénysz eriteni.A még nem munkálkodókat munká­ba állítja. Vannak igazán felemelő példák az eredményre. Gon­doljunk csak a győzelemért túlórázó munkásokra,az ingyen mun­kaszolgálatokban önmagukat emésztő szellemi munkásokra. Vannak azonban elszomorító példák is.A fizikai munkások­nál nem a munka lett a fő,hanem a kereset. A munka szerelme . helyett a pénz szerelme fogta meg őket. Nem c.z a fontos, hogy a munka elvé gez tessék,ha nem az,hogy a munkás mennyit keres.Ha nem volnának hadi fegyelem alatt,akkor tovább vándorolnának olyan gyár kapui felé, amelyben nagyobb béreket Ígérnek. A szellemi munkásoknál sem jobb sokkal a helyzet. Náluk ugyan kevesebb a mozgási lehetőség és ezért rögződnek a munkához,a­melyben vannak,de sokszor kell tapasztalnunk azt,hogy csak. annyi erőt fektetnek be le, amen nyit me git élésük szerint megér­demel a fizet és» Ez a béres jellemvonása, aki minél kevesebb munkával minél könnyebb életet akar biztosítani magának és é­las szemmel golyton pihenési alkalmakat keres. Lehet ezt a magatartást magyarázni.A kereset és szükséglet nem fedi egymást. A háborús idegesség is csökkenti a munka­készséget. Fenyegető életveszedelmek,szirénák bugása és bombák robbanása a.saját életünk biztosítását tolják a homloktérbe.A háborús munkaerkölcs meglazulásának magyarázata ez,de nem mentség arra.Fokozot t munkaütem nélkül nem lehet háborút nyer­ni s ha ez a háború élet-halál harc ,akkor nem lehet magunkat kímélni.

Next

/
Thumbnails
Contents