Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1944. július

- 10 A háborús munka erkölcsnek meg lazuló sa egyházi vonalon is kezdi felütni a fejét. Nem azt mondom,hogy a m un ka erkölcs meglazult, csak azt, hogy tünetek va n na k, amelyek arról beszélnek, hogy ezek a világ, je lenségek az egyházi munkát sem hagyták érin te t lenül. Három ilyen mozzanatot emelek ki. Az egyik az egyházi adminisztráció pongyolasága. Tudjuk, hogy az egyházi a dm ň n is z t, rác i c nak ^ soha s ern volt nagy becsülete. Azonban azt kell lat ni, hogy az utóbbi időben még & óbban megromlott a helyzet. Racionalizálási jelszavakkal még lustábbá lett a ki mi nd lg i s 1 us ta v olt, .i f o r m a s ág c kn ak a 1 é ny e g alä helyezése cimén slendrián lett a felületes. A nagy rendetlenség azonban nem munka-racionalizálás. A legtöbbet ezen a világon mindig a rendetlen ember dolgozik,aki mindig tologatja a munkát. A rendetlenség tehát munkán öve lés. A felületesség pedig a lényeges munkátóy vonja el a felsőbb hatóságok idejét és erejét. Isten a rend Istene és ahol nincs rend és fegyelem, ott nincs nyugalom sem. A másik mozzanat a törvénytisztelet meglazulása.Ma,amikor olyan sokszor változnak a. rend e Ike z és ok és elavulttá válik ma a tegnapi rendelkezés, amikor törvényes felhatalmazás alapján a kormány,vagy a katonaság fontos ügyek érdekében tul teszi magát rendeli© zéseken, sokan gondolják,hogy nékik is van jogúm erre. Tele vannak talán jóindulattal és ez inditja .' Őket arra,hogy igy cselekedjenek. Jaj azonban annak a népnek,a&ol az egyén igy gondolkodik: a törvény én vagyok. Ott egyéni akciók indulnak meg és felfordul minden f egyelem ,megszűnik a jog biztonság. A harmadik mozzanat az,hogy az egyházi munkával szemben jelentkező nehézségektől való kényelmes meghátrálás jeleivel is sokszor kell találkoznunk.Gondolok itt elsősorban - lévén a mi kerületünk'a legkifejezettebben szórványkerület - a szórványmunka elé gürdülő nehézségekre. Meg nehezedte k a közlekedési viszonyok és több helyen lehetetlenné vélik a közlekedési eszközök igény bevétele, hogy a szórványközponttól távol eső híveket a lelkész felkeresse. Több helyen azért egyszerűen leépítik a szórványgondozást. Vannak ennek ellentmondó , szivet örvendeztető példák is, amelyedet csak azért nem emlitek meg név szerint ,mert tudom,hogy nekik volna kellemetlen érzés,ha itt,a kerület szine előtt, megemlíteném azokat a lelkipásztorokat és gyülekezeteket,akiknek munkája szivet és lelket gyönyörködtető szolgálat. Legyen nekik névtelenül is elég az,hogy a püspöki szolgálat tövissel megrakott utján ők 'adnak reménységet ahhoz, hogy munkánk nem hiábavaló. Öregedő lelkipásztorok nekiindulnak gyalog 30-50 kilométeres útnak.hogy felkeressenek egy-két lelket,hogy hitoktatásban részesítsenek egy pár gyermeket, és hirdessék a szeretet evangéliumát. Lelkipásztoraink sokezer kilométert tettek meg ebben a munkában nem kényelmes szalonkocsikon, hanem sokszor nehézu szekérút'..után'.'kilómé t er eke t gyalogolva. Várótermekben,vagy sokszor azokon kivül eltöltött éjszakák beszélnek arról az áldó za tról,amellyel vállalni hajlandók a háborús munka ütemét. Vannak azonban ellentétes példák is,amelyek nyugtalansággal töltenek el. Hányan vannak,akik -mert leálltak a vonatok leállítják a szórvány lát oga t ás t is; vagy, mert megszűnik egy