Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952

1943. szeptember

- 23 - • tárgyalásokhoz szükséges,1942.szept.23-án kért iratokat a rozsnyói egyházközségtől még mindig nem kaptam meg mind, s igy a szerződés megköthető nem volt. 2. A mult évi egyházkerületi közgyűlés 30.pont alatt hozott határozata alapján megkerestük a tiszáninneni ref. Egyházkerületet a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumnak az egyházkerület közgyűlésén való képviseltetése tárgyában. Az átiratra válász"nem érkezett, 3. A mult évi egyházkerületi közgyűlés 31.pontja alatt hozott határozat alapján a sajógcmöii polgári iskola vagyonát átvettem. A telekkönyvi kiigazításra vonatkozólag az ügyészi kar javaslata a folyó évi egyházkerületi közgyűlés elé kerül s csak azután kerülhet sor az állammal való szerződés megkötésére. Ugyancsak a f.

é.egyházkerületi közgyűlés elé kerül az egyik tanári lakás levonteott hon.coljaira való átengedésének ügye, 4AChovan Sándor lemondásával megüresedett püspöki titkári, egyházkerületi levéltárosi-és pénztárosi állásra az egyházkerület elnöksége 1942.december 1-étáĹ Csákó Gyula kisvárdai lelkészt helyettesitette be. 5. Az•egyházkerület elnöksége a pénzügyi bizottság elnökségével egyetértésben az egyházkerület központi tisztviselőinek további 10 $-os,majd 1943.július 1-től még további 20 os drágasági segélyt juttatott. 6. A rozsnyói árvaház leltárát átvizsgáltam.A használhatatlanokat kiselejteztettem, a használható ruhákat a rozsnyói,miskolci és nyíregyházi nőegylot kötött szétosztottam s az árvaház irattárát az egyházkerületi leve'ltárba átszállittattam. Szolgálataim« Az erdályi egyházmegye arcképe. Szolgálataimból külön ki kell emelnem az erdélyi egyházmegyében 1943.május 29-től junius 7-ig tartott püspöki egyházlátogatást . Meglátogattam a következő anya,-ós fiókegyházközsegeket ós szórványokat: Nagybánya, Felsőbánya, Zilah, Zsibó,Kolozsvár,Zselyk,Sepsiszentgyörgy, Kézd:i~?aoárhely ,Kovászna,Bárét .Nem látogattam meg a székelyzsombori gyülekezetet,mely a püspöki egyházlátogatás előtt templomát szeretné rendbehozatni s azért a látogatás később-e való halasztását kérte. AZ erdélyi egyházmegye területén az első általános benyomása az embernek az,hogy az ige egyházának területén jár. bűnig a megszállás évei alatt a felvidéki egyházközségek lelkészeinek teológiai állásfoglalása inkább egyházpolitikai sikba terelődött át,addig Erdélyben az ige teológiája nyomta rá bélyeget a lelkészi nemzedékre.Áldott szolgálatot végzett ebben a vonatkozásban a kolozsvári református teológia,ahol lelkészeink a megszállás ideje alatt nevelődték... Természetes,hogy ennek az állásfoglalásnak is van nemcsak előnye, hanem hátránya is.Az ige tárgyilagosságának Erőteljes kihangsúlyozása azzal a kísértéssel jár, hogy az ige alkalmazásánál sokszor háttérbe -szorul az ige gyülekezetszerüsége. A második benyomása az embernek Erdély földjén az,hogy a felekezeti béke áldott világában j-ár.Ebben a vonatkozásban Erdélynek történelmi hagyományai vannak s ha ujabban