Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940–1952
1943. szeptember
- 24 - • ki is kezdték türelmetlen .egyházpolitikusok ezeket a történelmi hagyományokat, az igazi erdélyi még mindig hűségesen őrzi azokat/ Érdekesen szemiStcti ezt a püspöki egyházlátogatas eleje és vége. A püspöki -.gyházlátogatás ugy kezdődött,hogy Nagybányán egyszerre érkezett meg Dr*Révész Imre,a tiszántúli református egyházkerület püspöke s vele együtt a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke. Együtt köszöntött bennünket a város s mindkét protestáns egyház. Másnap együtt ült a fehér asztal mellett a két püspök s a két egyház vezető-sége. Az. egyházlátogatás utolsó állomása a határszéli Bárót volt. Itt a református egyház kultúrházában készítette el a kis evangélikus.fiókegyházközség a maga oltárát, amelyre a gyertyatartókat a római katolikus egyház kölcsönözte. Az egész uton különösképen éreztem a református egyház velünk együtt örülő,önzetlen testvéri szeretetét.Mindenütt a maguk ünnepének is érezték a mi ünnepünket.Hasonlóképen ünnepeltek velünk együtt az unitáriusok is s a római é s görög • katolikus »valamint görög keleti egyházak képviselői is kifejezésre juttatták köszöntésüket. Erdélynek ez a különleges helyzete is magától értetődőleg .-rejt magában kísértéseket. A felekezeti béke megóvása sokszor kisértheti-kü^önösen a kisebbséget-arra,hogy egyéni szinét elhomályosítsa s külön élésének szeretetteljes hangsúlyozását elmulassza, ami a kisebbségben lévő egyháznál az egyházi öntudat csökkenésének veszedelmével jár. A harmadik benyomás,amit az ember Erdély területén szerez, hogy a mi népünk itt szétszórt nép. Itt vnnnaíc a legnagyobb területű egyházaink. Híveink nagy szétszórtságban sokszor nemcsak egyházi,hanem nemzeti kisebbségként is élik életüket. Hagy feladatot ró ez mind az egyházközségekre, mind lelkészeinkre. Természetes,hogy egy, még csak második évét élő egyházmegye életében több helyen jelentkeznek a kezdet nehézségei. Az egyházi élet még sok helyen nem alkalmazkodott hozzá egészen azokhoz a módszerekhez és keretekhez,amelyekben magyarországi evangélikus egyház egye temunk éli életét. Hiszem,hogy ez a püspöki egyházlátogatás e tekintetben is segítségére volt az egyházmegyének. , Az erdélyi egyházmegyének nemzeti szempontból is nagy jelentősége van. Erdély földjén hosszú időn át egyenlőségi jelet tettek az evangélikus és a szász közé.Az erdélyi egyházmegye feladata,hogy az erdélyi közvélemény előtt tudató-' sitsa a magyar evangélikusság létét s igazolja annak létjogát.-Ezt az alkalmat is felhasználom arra,hogy megköszönjem az egyházközségek vendéglátó szeretetét,Járos i Andor espoí?!? 6^ .Dr.Schneller Károly egyházmegyei felügyelőnek, Kall t n András egyházmegyei másodfelügyelőnek,vitéz B aráth Karoly egyházkerületi főjegyzőnek és Csákó Gyula püspöki titkárnak az egyházlátogatás alkalmával tapasztalt szives együttműködését. Külön is ki kell emelnem,hogy milyen örom volt számomra,hogy Sólyom Jenő dr. egyetemi ny.r.tanár, Erdély szülöttje, valamint Dr.Deák János egyetemi ny.r.tanár, egyházkerületünk szülötte, ezen a püspöki egyházlátogató koruton szintén részevett. Ellenőrzési és irányítási munka. Az elmúlt közigazgatási évben az erdélyi egyházmegyén
