Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935
1935. szeptember
13 adatok egész légiója kiált ma az után, hogy rakjuk össze a kicsiny egyházkerület megmaradt szellemi, erkölcsi és anyagi erőit s dolgozzunk vállvetve egyházkerületi Sionunk védelmén, oltalmán és megerősítésén, mert ellenkező esetben kicsúszik lábaink alól a megtartó és alkotó erő szilárd talaja. E feladatok szemléletében, mint egyelőre távoli morajlás a sötét ég alján, ötlik szemünkbe fenyegetően az a törekvés, amely egyházkerületünket létében és századok során történt kialakulásában szeretné megrendíteni. Nem lehet eléggé szívós a szembeszállás és eléggé elhatározott a testvérközösség összetartása akkor, amikor ily vésztjósló és legjobb meggyőződésem szerint nemcsak magának egyházkerületünknek, de a magyarhoni evang. egyházegyetemnek a közjavát is veszélyeztető törekvések kezdenek kibontakozni a láthatáron. S reámutassak-e azokra a veszedelmekre, amelyek súlyos és aggodalmas jövő előtt álló szegény magyar hazánk belső erejét és kifelé való ellenálló képességét fenyegetik akkor, ha a nemzeti és társadalmi erőközösségen rést üt a pártoskodás és a gyűlölködő felekezeti féltékenység és hatalmaskodás! Reámutassak-e arra, mennyire megbénítja a gyülekezetek szellemi és anyagi alkotóerejét az általános gazdasági leromlás és hogy ez általános gazdasági leromlás dacára is vannak feladatok, amelyeket a létveszély elkerülése végett mégis feltétlenül meg kell oldanunk, aminő a szórványgondozás nagy kérdése, egyházunk reménységének, evang. ifjúságunknak, kezdve az elemi iskolásoktól fel a főiskolásokig, egyházunk szellemében való hűséges nevelése és az egyház tiszta zászlaja körül való tömör megszervezése, a belmisszió erőteljes és lendületes ápolása, középiskoláink, tanítóképző intézetünk és főiskolánk nemcsak egyszerű átmentése, de a lehetőségig való korszerű kifejlesztése, s más felekezetű magyar testvérek gyűlöletétől mentes, ám mégis jogos és szükséges evangéliumi felekezeti öntudatnak és egyházhűségnek férfiakban és nőkben, egyesekben és testületekben intézményes megerősítése? Mindez a programmszerű munka egyszerre és egyetemlegesen ostromolja úgy a vezérségre elhivatott elöljárókat, mint az egész egyházkerületi testvérközösség minden egyes tagját. És mi ezeknek a feladatoknak az elérésére ez ünnepélyes pillanatban mindannyian egy szívvel-lélekkel ajánljuk fel Méltóságodnak, akitől a szolgálatban való példaadást, buzdító és támogató készséget kérünk és várunk, odaadó ragaszkodásunkat, lelkes készségünket és együtthaladó viszonttámogatásunkat. Felajánlom azt — és isten látja lelkemet, hogy legjobb és legtisztább szándékom szerint igyekezni fogok azt mindvégig háboríttatlanul megőrizni, — én is, a pásztor gondos lelkiségével, az elnöktárs nagyrabecsülő hűséges ragaszkodásával és a barát szíve mélyén ápolt tiszta érzületével. Felajánlja azt méltóságodnak az egész egyházkerület központi és minden más egyházi és iskolai tisztviselői kara.