Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

14 Amidőn az egyházkerület közönsége nevében ez ünnepi percben tiszteletteljesen üdvözlöm Méltóságodat magas tiszte elfoglalásakor, buzgón könyörgök az Egek Urához, tartsa meg Méltóságodat mindnyájunk örömére és reménységére testi és lelki erőinek teljességében a magyar haza, az evangé,likus anyaszentegyház és dicső múltú egyházkerületünk közjavára, — árassza legjobb és legszentebb áldásait Méltóságod egész egyházkerületi felügyelői működésére és engedje megérnie Méltóságodnak, hogy amire mi öregek csak elfojtott könnyekkel és elmerengő sóhajokkal merünk gondolni, az ünnepi érzésnek ezek a most fellobbanó lángjai Méltóságod hivatott vezéri személyiségét majdan a régi egyházkerület északi és déli határhegyei körül kigyulladó örömtüzek gyanánt is körüllobogják! (Jgy legyen! 7. Az üdvözlő szavak elhangzása után Lichtenstein László tartotta meg az evangélikus egyház dicsőséges és küzdelmes múltjának, külföldi (svéd) kapcsolatainak, továbbá jelen helyzetének csaknem minden részére rávilágító s áldásos munkatervet nyújtó, mindvégig figyelemmel, olykor a tetszés és egyetértés nyilvánulásaival kísért székfoglaló beszédét; mely emlékezet okáért jelen jegyzőkönyvben a következőkben örökíttetik meg: Nagyméltóságú Miniszter Űr! Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! Püspök Ur Ő Nagyméltóságának mélyen megható üdvözlő szavai után, amidőn egyházi alkotmányunkban előírt hivatalos esküm letétele után, a Tiszai ág. h. ev. Egyházkerületnek felügyelői székét ezennel elfoglalom, mindenek előtt Istennek áldó kegyelméhez fordulok, ki által, e nagyfontosságú őrhelyre elhivattam és akiben való rendíthetetlen hitem és bizodalmam ád nékem egyedül erőt és bátorságot arra, hogy oly sok kiváló előd után, a tiszai ev. egyházkerület világi kormányzatát vállaljam, és a nagy elődöknek értékes egyházépítő munkáját szerény tehetségemhez képest, de a legtisztább szándékkal folytassam. Hála és köszönet azért a testvéri összefogásért, azért az egységes — megértő állásfoglalásért, mely egyhangú megválasztásomban megnyilvánult; ez a felette megtisztelő bizalom igen sokra kötelez, de mindenekfelett arra a nagy erkölcsi kötelességre, hogy amíg Isten nékem erőt ád, szüntelenül dolgozzam egyházkerületem és tágdbb értelemben véve, a magyarhoni ev. egyetemes Egyház, valamint mindenkor szeretett magyar Hazánk javáért és szent érdekeiért!