Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1917. július

— 71 és szab. kir. városok által alapított eperjesi Collegiumot fényes ünnepségek közepette megnyitották és rendeltetésének átadták. A Collégium keletkezése, virágzásának, megszűnésének, majd njraébredéséuek és megerősödésének története szoros összefüggésben van protestantizmusnak és a magyar nemzet alkotmányának s szabadságának váitozátös és küzdelmes sorsával. 1531-ben egész Eperjes az ág. hitvalláshoz csatlakozott és a magyarhoni protestantizmusnak egyik erős vára lett. Iskoláját kiváló tanerők országos hírűvé tették ugy, hogy midőn a 30 éves háború folytán a magyar ifjak nem mehettek felsőbb tanulmányaik végzése céljából a feldúlt Németországba, az eperjesi iskola bizonyos fokig pótolta az akkor amugyis megközelíthetetlen egyetemeket. Eperjesen maradtak tehát a philosophia és theológia tánűlására is. Ugy, hogy a »celeberrimum és illustrisimum gymnasium»-ból «Liceum» lett. Midőn pedig a régi épület nem tudta a százakra menő ifjúságot befogadni, Kassán 1665. november 18-ikán a felvidéki protestánsság szine-java egybegyűlve kimondja, hogy egy főiskolát («Certiim Collégium Scholasticum»), a melyben az elemi ismereteken kivül főleg a felsőbb tanulmányok, valamint ugy az elméleti, mint gyakorlati tudományok szakszerüleg előadatnának, «szabad királyi Eperjes városában, mint mely ezen szándékunk kivitelére legalkalmasabb hely, felállítani... elhatároztuk» Az országos gyűjtés; megindulván, minden oldalról bőséges adományok folytak be Eperjes városa a főpiac legszebb részén alkalmas helyet jelölt ki az építendő nagy intézetnek és fejedelmi bőkeziisséggel megkezdi az adakozást, a midőn két falut: Mochynát s Kajatát és a luzsánkai nemesi részbirtokot a Collégium céljaira adományozza. Még a külföldről is, különösen Svédországból gyűltek adományok. Ugy, hogy 1666. április 6-ikán már letették az építendő Collégium alapkövét és 1667. október 18-ikán a Collegiumot megnyitották. \ tízosztályú Collegiumba, a melynek felsőbb évfolyamaiban a főiskolai disciplinákat bdták elő, az egész országból csakúgy özönlött az ifjúság s köztük volt gróf Thököli Imre is, ki később is mindig bőkezű jóakarója, pártfogója volt és a mádi 600 holdas, úgynevezett «Király-szőlő»-t a Collegiumnak adományozta. Thököli nagylelkű pártfogása folytán a Collegiumot csakhamar «Collégium Thököliánumnak» is nevezik. Mindé virágzásnak azonban véget vetett a protestánsok üldöztetésének kora, amely akkor is a magyar nemzet elnyomásával együtt járt 20 évvel a Collégium megállapítása után, 1686-ban Caraífa eperjesi vértörvényszéke Zimmermaun Zsigmondot, a Collégium