Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

— 41 — téren lévő hiveivel — amennyire csak lehetséges volt — levelezés által állandó összeköttetésben állott, őket kitartásra, türelemre buzdította s részükre számos imakönyvet küldött. Különös örömet okoztak lelkésznek azok a számos levelek és lev.-lapok, amelyeket híveitől a harctérről kapott s amelyek mindenikéből erős hit, rendithetetlen bizodalom s bizó reménység olvasható. A hitélet fejlesztésére, mélyítésére minden alkalmat fölhasznált a lelkész, hogy híveit minél gyakrabban maga köré gyűjtse. Evégből még az 1914. évben megkezdett hadi istentiszteleteket f. évben is megtartotta minden csütörtökön este 6 órakor, egyházi beszéddel és háborús imákkal. Böjtben és adventben a szokásos csütörtök esti hadiistentiszteletek mellett minden kedden este is istentiszteletet tartott egyházi beszéddel és imával. A katonai szolgálattételre bevonulóknak minden egyes alkalommal kiosztotta az Ur szent vacsoráját. A szabadságra hazajött katonák csaknem minden egyes alkalommal kérték a lelkészt, hogy szolgáltatná ki részükre az Ur szent vacsoráját, amit a lelkész minden esetben megtett. Különös gondot fordított a lelkész a háború okozta drágaság enyhítésére. Evégből férfiakat több izben intette a korcsmázás kerülésére, nőket a feltűnően drága ruházat elhagyására s különösen mindeneket a temetéseknél szokásos torozások nélkülözésére. Gyermekeket s fölnőtteket egyaránt serkentette több izben az egyházi beszéd keretén belül is, fokozott munkálkodásra, hazafias kötelességek teljesítésére. Gondot fordított az ifjúság erkölcsi életének megóvására. Egyházi és hazafias gyűjtéseket minden esetben szép eredménnyel eszközölte. F. év julius 1-óta a pürkereczi lelkészt is helyettesitette. Sajóarnóton a lelkész ez évben is megtartotta az ádventi és bőjtesti irásmagyarázatokat. Vasárnap és ünnepnapokon a háborús viszonyokhoz alkalmazott beszédeket tartott. Az ifjúságot a szentháromság utáni vasárnapokon kathekizácziói tanításban részesitette. A szokásos egyházi és hazafias ünnepélyeket megtartotta. Látogatta a hadbavonultaknak ittmaradí családtagjait s ellátta őket vigasztalással és tanácscsal. Harctéren lévő hivei nagyrészével levelezésben állván, igyekezett őket nagy és szent küzdelmükben bátorítani, vigasztalni. Több harcban sebesült vagy megbetegedett hivét hozatta haza a miskolczi Vöröskereszt egylet intézőségének közvetítésével és a hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal megkeresésével több fogoly hívének sorsáról szerzett értesítést itthonmaradt családjuknak. Hivei buzdítására, nagyobb összeggel, 400 koronával járultak a kárpátifalvak újjáépítéséhez, 56 koronával a harctéren lévő