Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

— 33 ­felekezet gördit utja elé nagy előszeretettel. A háború okozta specziális viszonyok tág munkamezőre hivják a lelkeket. A mai időben oly szükséges jótékonyság gyakorlásának megkönnyítése céljából megalakította „a sajógömöri ev. komfirmált leányok egye­sületét" melynek jeligéje: „jobb adni, mint venni." Ezen egyesület tagjai gyűjtéseket rendeztek a különféle háborús jótékony célokra s azonkívül gyűjtöttek még az árvaházra 170 kor. értékű burgo­nyát és babot, a leányiskolára pedig egy 50 koronás alapítványt tettek, melyet évről-évre növelni fognak. Rendezett a leányegyesü­let 6 vallásos és 4 háborús estélyt, amelyeknek szép anyagi, de annál szebb erkölcsi sikere volt. Ezen leányegyesületnek külön ének­kara van, amely az ünnepi istentiszteletek alkalmával szerepel. Az adventi és böjti esti irásmagyarázatok nagyon kedveltek és látoga­tottak. Nagyon kedveltek s a szülők által is látogatottak az elemi iskolások részére tartott külön gyermekistentiszteletek, amelyek a rendes Istentiszteletet megelőzik, nyáron pedig a katechisatió ke­retén belől történnek. Az egyházhivek nagy szeretettel hozatják és olvassák a „Harangszót" s a gyermekek között pedig az „Ifjú évek" c. lap kezdi megkedveltetni magát. A hivek egyházias szelleméről és áldozatkészségéről tanúskodik az a köiülmény is, hogy az ado­mányok filléreiből, az 1914. évben is, 1700 koronán felül folyt be és hogy minden istentisztelet után, 1915. jun. 20-tól kezdve, az elesett hősök nyomorgó családtagjai, illetve a sajógömöri el­esett hősök emlékét, egy a templomban elhelyezendő, emléktábla céljaira, offertórium tartatik, amely az 1915. év végén 189 K 03 fillért tett ki. A szepestótfalvi egyházközség kebelében a lelkész bei­missziói munkálkodása a mult évi jelentés értelmében, az elmúlt igazgatási év folyamán is nyert folytatást. Iglónak idevonatkozó tevékenysége a háborús viszonyok jegyében állott és a háború okozta testi és lelki nyomor eny­hítésére irányult. A háború elejétől bevezetett hadikönyörgések felváltva hetenként 1 -szer vagy kétszer tartattak német és a tanulóifjú­ságra való különös tekintettel magyar nyelven. A szent ige hirdetése nem mozgott általánosságokban, hanem az isteni meglátogatás megismerésére, a bűnbánat keltésére és az er­kölcsi újjászületésre irányult. A levita tanítók nélkül maradi filiákban háborús könyörgések és az elesettek emlékére ünne­pélyes gyászistentiszteletek tartattak tót nyelven. Advent idejében s a nagy böjti időben külön heti isten­tiszteletek tartattak.

Next

/
Thumbnails
Contents