Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

rendezett „kárpáti nap" megtartására irányúltak; s ugyancsak igy jártam el azon közegészségi hátterű mozgalmakban, a melyeknek célja volt a pestis, a cholera, hólyagos himlő, vérhas és béltifuszt ismertető nyomtatványoknak a nép között való terjesztése, a hygienikus rendelkezéseknek a népoktatási intézetekben való betartása, és a központi gyűjtő gyermekkórház építése végett iskolai gyűjtések rendezése. A miniszter úr 7796. ein. sz. rendeletére, a melyben a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleti időn kívüli mezőgazdasági munka folytatására való buzdításra hiv fel, egyéb tennivalóm nem volt, mint, hogy nem emeltem kifogást ellene. Nekünk evangélikusoknak oly kevés a hétközi ünnepünk, hogy e tekintetben reánk különös tennivalók nem várnak. 3. Rátérve az egyházegyetem és kerületünk közélete általános érdekű ügyeinek ismertetésére, legyen szabad mindenekelőtt a zsinat megtartása kérdéséről nyilatkoznom. A zsinat megtartására 3 év állott rendelkezésre. A megalakulás és bizottságokra oszlás, a bizottságokban a törvényjavaslatok elkészítése több, mint félévet vett igénybe. Azután kitört a háború s folyik azóta a maga véres pusztításaival iinmár két éven át, — egyelőre beláthatatlan véggel. A zsinatnak mindössze egy pár hó állhatna rendelkezésére, ha tevékenységét újból fel akarná venni, mert hiszen mandatuma f. é. dec. hó 8-án lejár. Alkalmas-e ez az idő a Krisztus anyaszentegyházánák belső reformjaira ? S viszont, nem tragikus-e, hogy lett legyen az egyház történetében egy három éves cyclus, a melyen az legfőbb törvényhozói hatalmát volt hivatva kifejteni az egyház közjavának szolgálatára, de az előmunkálatoknál tovább haladni nem tudott?... Oly kérdések, a melyekre a feleletet csak egyházunk őszintén megnyilvánuló közvéleménye és maga a zsinat adhatják meg. A külső kényszerítő körülmények hatása alatt ez a felelet — és ebben tisztán egyéni nézetet fejezek ki — aligha lehet más, mint hogy a zsinat kimondja a saját feloszlását, s a törvényhozói munkásság elejtett fonalának békésebb, boldogabb időkben való felvételét, a mikor majd számolni lehet a háború után új alakulatot öltő korszellem követelményeivel is. — Egyébként ugyanezen kérdéssel, a zsinati elnökség felhívására, mint választó-testületek, az egyes esperességek is hivatva vannak foglalkozni. 4. Egyetemes egyházunkat — legalább a tervek és előkészületek, esetleg a majdan újból megnyíló zsinat szempontjából közelről érdekelhetik a Balkán evangelikus egyházának viszonyai. Tudvalevő, hogy Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó, Banjaluka, Mostar, Franzjosefsfeld stb.) és az eddigi Szerbiában, (Belgrád, Nis, Pirot) sőt Bulgáriában (Sofia, Filippopolis) tekintélyes számMi legyen a zsinattal ? Balkáni evang. egyházak.