Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

- v lanul repdes fiaink, véreink, nemzeti hadseregünk utain. Házainkban állandó vendég az inség és szomorúság. Templomainkban halotti énekek zengenek. v Békességet vártank, de nincs semmi jó, és gyógyulásnak idejét, de íme itt van a rettegés.« „Segíts meg bennünket szabadító Istenünk a te nevednek dicsőségeért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.'

1 Adj erőt a te népednek és áldd meg a te népedet békességgel. Adj erőt nekünk, amikor leborulunk templomodban, hogy imádságunk az özönvíz felett szálló Noé galambja legyen és a békességnek, a Krisztus békességének olajágával térjen vissza hivő, bízó, reménykedő szívünkbe. Adj erőt azoknak, akikért imádkozunk, hogy a csillagok útján, az emlékezet visszasugárzó fényében, Csaba vitézeinek lelke térjen vissza életükkel, vérükkel a nemzet örök életéért, a jövendő nemzedékek boldogságáért, szabadságáért küzdő, vérező testvéreink, fiaink, véreink lelkébe és téged várva a Krisztus keresztfája alatt erősek és bátrak legyenek minden sorsban. Adj erőt az iskolák és családi házak népének, hogy a lelkesedő ifjak, a tettre kész férfiak, a példaadó bölcs aggastyánok, a boldogságot váró hajadonok és a sebeket kötöző, hitet erősítő édesanyák szent szövetségben álljanak a vallási és nemzeti oltárok mellett, a reménységben bizakodással tűrjék az Ínséget és a szenvedést, a halálban hittel várják a feltámadást és minden változásban változatlan kegyelmedet magasztalják. Adj erőt a csillagok hullásakor, nagy sötétségek napjain, a temetések idejében a gyászolóknak, hogy vigasztaló szent lelked ihletésére könnyes szemeikben ott ragyogjon a jobb idők reménységének szivárványa. Örök dicsőséget adj az elesett hősöknek: halhatatlanságot az egyháznak és nemzetnek.