Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

- XI Népek, nemzetek Istene! Erőért és békességért imádkozunk. Áldd meg az egyház népét a Krisztus békességével; sötét időkben magasabb lánggal lobogjon a hit szövétneke; dicsőség legyen a másokért való önfeláldozás; bensőbb a Krisztus szeretete; igazabb az alázat, a bűnbánat; a kísértések, az ingadozások idejében erősebb legyen az eszményi élethez való ragaszkodás; az igehirdetésben s a Krisztus követésében templommá avatódjanak fel a próféta lelkek. Áldd meg hazánkat, nemzetünket a Krisztus békességével. Elvéreznek szeretteink a hosszű harc alatt; rommá lesz minden, amit a te lelkeddel alkottak a jövőbe néző lelkek; elerőtlenedik lelkünk a sóvárgásban, a szenvedésben, a háború Ínséges keresztjeinek hordozásában; halottak napja minden nap a haza földén; sötét felhők között bujdosó csillag a régi dicsőség. Urunk, Istenünk, ne hagyj el minket; ne távozzál el tőlünk. Térítsd vissza a te utaidra a gyűlölködőket. Segítsd diadalra igaz ügyünket. Adj hazánknak, adj az emberiségnek békességet. A sötét felhők eloszlása után ragyogó fénynyel térjen vissza a régi dicsőség: erős, hatalmas legyen a nemzet, boldogok az egymást felváltó nemzedékek. Áldd meg tanácskozó gyülekezetünket is a Krisztus békességével. Forraszd össze szívünket a testvéri szeretetben, az együttérzésben, az összetartásban, az együttmunkálkodásban. A rendületlen hit felbuzdulásával építsük a te szent országodat. Növekedjünk mindnyájan abban, aki a fő, a Krisztusban. Egymásnak terhét hordozzuk. A részvét verőfénye szikkassza fel a bánat könnyeit. Minden munkálkodó az egyház és a haza jövendő nagyságáért való önfeláldozásban keresse a maga napjainak, szenvedéseinek, küzdéseinek értékét. A mi életünk se legyen drága, csak hogy elvégezhessük a szolgálatot, a melyet vettünk az Úr Jézustól.