Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

- 49 — Türkösön a lelkész, az általános mozgósítás után nyombari megalakította a „Helyi Segélyzô-bizottságoť a hadbavonult katonák szükségben levő hátramaradottainak segélyezése céljából. Községüket körzetekre osztva, hozzáfogtak a gyűjtéshez, melynek eredménye készpénzben és terményekben circa 700 koronát tett ki s elhatározták, hogy készleteik fogyatékát időről-időre rendezendő újabb helyi gyűjtésekkel pótolják. A szószékről történt felhívásoknak és buzdításoknak ezen kivül abban is örvendetes jele nyilvánult, hogy a sebesültek részére vászonnemüeket, párnákat, törölközőkendőket adtak, a harcmezőn megvakult katonák s az elesett szegénysorsu harcosok özvegyei és árvái javára pedig készpénzbeli adománnyal járultak gyülekezetük tagjai. A nagymennyiségű vászonnemü kiszabásának s fehérnemüekké történt elkészítésének fáradságos munkájában lelkész felesége járt elöl jó pá Idával, úgyszintén a hósapkák, lábszárvédők, érmelegítők kötésében, horgolásában is; segédkezet nyújtottak a lelkész nejének az iskolánál működő tanítónők és az Ifjúsági Egyesület nőtagjai. A harctéren küzdő katonák számára a lelkész több százra menő vallásos iratot és imádságos könyvet küldött, részint közvetlenül, részint a katonáik hozzátartozói útján. Az érintkezést a harcmezőn levő katona-hiveivel szakadatlanúl fenntartja — levelezés útján. A belmisszió áldásos munkájában eszközei továbbá: Esti istentiszteletek. Vallásos estélyek. Gyermekistentiszteletek. A két nembeli felnőtt ifjúság katekizációi tanítása vasárnap délutánonként. Ifjúsági Egyesület. Patronage-Egyesület. Egyházi énekkar. Példaadás: gyümölcsösök, zöldség- és virágoskertek létesítésében. A hívekkel való érintkezés: cura pastoralis. Kassa. I. A kitört háború új munkaalkalmat hozott. A háború kitörése hetében a lelkész mindennap d. e. 11 órakor tartott közös imaórát a templomban. A későbbi időkben pedig hetenként kétszer: szerdán és pénteken d. e. 11 órakor. Az adventi idő elérkeztével a délelőtti istentiszteletek estére lettek áttéve és pedig ugyancsak szerdán és pénteken esteli 6 órára. A templom pedig — a zord téli idő beálltáig — egész napon át reggel 8-tól este 6-ig nyitva állott, hogy a Mindenható kegyelméért esdő hívek, bármikor járulhassanak az Úr színe elé. A templomban két óránként felváltva az egyházak buzgó nőtagjai vállalták a felügyeletet. A hadba induló katonáknak a lelkész több alkalommal szolgáltatta ki az Úr Szt. vacsoráját. A harctérről érkezett sebesült katonákat felkereste a kórházakban, a hol vallásos iratokkal is ellátta, vigaszban s az Úrvacsora áldásaiban is részesítette.