Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

- 30 — papsága, — akkor sok panaszszó régen elnémult volna. A tartalék- és helyőrségi kórházakba beosztott, valamint a harctéren alkalmazott lelkészek, felkérésem folytán, több izben küldtek be hozzám jelentéseket nemes hivatásuk közben szerzett tapasztalataikról. Úgy a kerületünkből, mint más kerületek lelkészi karából alkalmazott tábori lelkész urak tényleg teljesítették kérésemet, így a más kerületbeli, de jelenleg a tiszai kerület területen működő lelkészek közül Králik Ervin vanyarci lelkész úr Egerben, Szűcs Jenő balassagyarmati hitoktató lelkész úr Nyíregyházán szerzett tapasztalatairól közölt velem kimerítő és megnyugtató értesítéseket; viszont a kerületünk lelkészi karából alkalmazott tábori lelkészek közül Fábry Gusztáv, Holkó Mihály, Kirnbauer Gyula, Margócsy Aladár, Dzurányi Dezső, Baráth Károly és Matyuga Kamill lelkészek. E jelentéseknek négy közös kiemelkedő pontjuk van: 1. hogy a katonai hatóságok részéről mindenütt pártatlan tisztelet és meleg rokonszenv kiséri tábori lelkészeink működését, 2. hogy sebesült és beteg katonáink a legnagyobb hálával, szeretettel, bizalommal és ragaszkodással üdvözlik a hozzájuk közeledő evang. tábori lelkészt, a megpróbáltatások nehéz óráiban őszinte vallásos buzgósággal fogadják a vigasztalás és égi kegyelem áldásait, az Isten igéjének és kegyelmének hirdetését könnyes szemekkel, szivökben a legboldogitóbb áhitat érzésével hallgatják, tartózkodás nélküli bizalommal, nyíltsággal nyitják meg szívöket a lelkészek kérdései, családi helyzetök, egészségi állapotuk, otthonuk stb. felől intézett tudakozódásai előtt és hogy tábori lelkészeink kórházi működését más vallású katonák is rokonszenves érdeklődéssel és elismeréssel kisérik; 3. hogy a kórágyon fekvő sebesült és beteg katonák részéről a legnagyobbfoku várakozás és érdeklődés nyilvánult a vallásos olvasmányok, imakönyvek, bibliák, népszerű vallásos tárgyú ismertetések és más nemesebb szórakozást biztosító szellemi táplálékok iránt; 4. hogy a református, részben a gör. kath. és izr. tábori lelkészekkel való testvéries, bajtársi együttműködést nem zavarja meg semmiféle féltékenykedés, ellenben egyes helyeken a róm. kath. apáca-ápolónők és tábori lelkészek egyes túlkapásaival szemben még e nehéz és egyetemes emberies, részvétrekeltő viszonyok között is fel kell venni a keserű harcot. — Tábori lelkészeink működése nehéz, fárasztó. Hiszen ama városokban, hová én kineveztetésüket kértem és hol túlnyomórészt alkalmazásban is vannak (Nyíregyháza, Miskolcz, Eger, Debreczen, Nagyvárad, Brassó, Kassa, Igló, Lőcse, Ungvár, Munkács, Eperjes, Szatmárnémeti, Sátoraljaújhely), majdnem kivétel nélkül 20—25 helyen szétszórt kórházi telepeket kell állandóan látogatniok, különböző helyiségekben elhelyezett evang. katonáinkat összegyüjteniök és