Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913
1913. szeptember
— 7 — ink szervezetlensége. Ide kellene tehát concentrálnunk az erőt, ha másként nem, egyelőre kerületenként legalább 2—2 utazó lelkészi állomás creálásával, a kik a közvetlen érintkezésnek, a habár szerény keretek közt mozgó szervezésnek, az építő iratok terjesztésének erejével fel-felkeresnék e veszélyeztetett pontokon lakó híveinket és szerbe-számba szednék a hithez való ragaszkodás biztosításának módjait. Nem rejlik oly veszély abban, ha az adócsökkentési segélyből 46% helyett nem 30-ra, vagy 20-ra, de 34-re, vagy 24-re tudunk leszállani és ha a lelkészfizetési alapba nem 100000, de 60000 koronát utalunk évente, mint a minő rejlett és rejlik állandóan abbaiij hogy a missiók ellátására, a hitoktatási teendők intenzív teljesítésére nincsen pénz. Kerületenként 8 — 9000 kor. igazán nevetségesen csekély számba menő összeg akkor, a mikor egyébként évente 100000 koronák felett disponálunk. Itt a fejsze a fának valóban gyökerére vettetett. Ideje, hogy a további fejszecsapásoktól megkíméljük egyházunkat. Az egyházi élet szervezésének gondolatkörében maradva, nem tudok megszabadulni attól az erős meggyőződéstől, hogy közegyházunknak, közegyházunk vezetőinek egyik legfőbb gondjául kell tekinteniök az egyes gyülekezetekben alkalmas belmissiói tevékenységnek intézményes biztosítását, ellenőrzését, vezetését. Ismét csak arra térek vissza, hogy egyházunk s az ennek hitelveiben, történeti múltjában, hivatalos tényezőiben, képviselőiben, pásztoraiban, tanítóiban rejlő szellemi készség és tartalom nem vesztette, mert az alapjukat képező ős evangéliumi igazságok természeténél fogva nem is veszthette el vonzó, lebilincselő erejét a mai kor emberével szemben sem : csak el vagyunk maradva a kötelességek felismerésének, az egész közegyházi, szellemi életmunka szervezésének, ellenőrzésének, vezetésének terén, hiányzik intézményszerü biztosítása annak, hogy ilyen munka legyen és hogy milyen irányban folyjék a munka, — a tevékenység, a felelősség és aztán a beszámolás ! A hol ezt a hiányt sikerült áthidalnia akár az egyes tényezők egyéni felelősségérzetének, akár a vezetők abból kiinduló rendelkezésszerü intézkedésének, hogy az egyház közjavára irányuló felhívásaikat — tételes, részletekbe menő törvények hiján is — azok az egyes tényezők az egyházi törvény 125. §-a értelmében tartoznak figyelembe venni: ott rövid idő alatt már is bámulatra méltó fényes eredmények mutatkoznak szinte lelkesítő zálogaként annak, hogy ne féltsük mi evang közegyházunk jövőjét, csak tanuljunk dolgozni érte ! Nem utalok itt egyébre, mint két éves püspöki működésem ideje alatt szerzett concrét tapasztalataimra. Egyházlátogatási körBelmissiói tevékenység képe a kerület egyházaiban!