Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1912. július

_160 gyalta az ajánlatot s az első közgyűlés azt elutasítván, a második közgyűlés — melyen az alapítványi főhatóság képviseletében Geduly Henrik püspök is résztvett — felajánlott 60,000 koronával szemben 68,890 kor. összeggel az ajánlatot elfogadta. Az 1912. évi sárosi egyházmegyei közgyűlés abból a szempontból indulván ki, hogy a jelen esetben alapítványról van szó, az ügy előkészítésének felülbírálatát, valamint a hozandó határozatot az E. A. 227. §-a és illetve az egyetemes alapítványi szabályrendelet értelmében fogta fel. E jogforrásokhoz alkalmazkodva, megállapította, hogy a törvény és az alapítványi szabályrendelet értelmében az érdekeltek és az ügyész előzetesen meghallgattattak és hogy az alapítványi oklevél eme szavai szerint: „Jelen alapítványunkat a sáros-zempleni esperesség és közvetve a tiszai egyházkerület felügyelete, oltalma és védelme alá helyezzük" — alapítványi hatóságul első fokban a sárosi egyházmegye közgyűlése tekintendő. Ez alapon hozatott meg a mellékelt esperess. határozat. Az egyházmegyei közgyűlés a bemutatott határozat meghozatalára illetékes volt. A mi pedig a határozat érdemi részét illeti, igazolva van, hogy egyrészt az évi járulékok kiszolgáltatása, különösen pedig a közös templom-kápolna használata, annak jókarban tartása stb. körül az örökösök és a gyülekezet között a magasabb egyházi szempontból kerülendő súrlódás napirenden volt; a budaméri egyházközség a kápolna kicsinysége és sírboltnak való használata miatt amúgy is templomépítés kényszerhelyzete előtt áll; végül a 4%-kal számított megváltás, valamint a szolgalmi jognak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó hiteles becslés alapján való megváltása az egyházközség érdekeit hátrányosan nemcsak hogy nem befolyásolja, de emberi számítás szerint módot nyújthat arra is, hogy idővel a jövedelemfölöslegből a gyülekezet számottevő tartaléktőkére tehessen szert. A sárosi egyházmegye véghatározatát Hamborszky Bertalan budaméri egyházfelügyelő és 20 társa az egyházkerületi közgyűléshez intézett felebbezéssel támadta meg a következő indokok alapján : aj a budaméri egyházközség és az Újházyak között az alapítvány megváltása iránt létrejöttnek állított egyezség voltaképpen létre nem jött, azt egyetlen egyháztag sem írta alá; b) hogy nem hallgattatott meg az egyházközség;