Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1899. augusztus
— 58 — 18. §. A közgyűlés megalakulása után az elnökség a jegyzőkönyv hitelesítésére 6 tagból álló bizottságot nevez ki; majd pedig a szólásra jelentkezők feljegyzésére kijelöli a jegyzőt. 19. §. A tárgysorozat szerint tanácskozás alá vett tárgyhoz, ha előadója van, ugy ezt illeti meg először a szó. A többi felszólalni kivánó oly sorrendben következik, a 'mint a végből az Ügyrend 18. §-a szerint kijelölt jegyzőnél feliratkoztak. Az elnökség, valamint a tényállás felderítése érdekéből az egyházmegyék felügyelői ós esperesei, továbbá az egyházkerület tisztviselői s az egyházkerületi bizottságok elnökei, a szólásra feliratkozottak sorrendjétől eltérően, közbeesőleg is jogosultak felszólalni. Azonkívül az elnökség engedelmével bármikor felszólalhatnak, habár az Ügyrend 22. §-ában meghatározott szólási jogukkal már éltek is, azok : a) a kik napirendet indítványozni vagy az ügyrendre hivatkozni akarnak ; b) kik személyes megtámadtatásra válaszolnak, vagy c) kik szavaik félreértését helyreigazítani akarják s végül d) kik indítványukat vagy módositványukat visszavonni kívánják. 20 §. A napirenden levő tárgyra vonatkozólag a tárgyalás folyamán tett indítvány, módositvány vagy javaslat Írásban adandó be. Ha a megtett indítvány, módositvány vagy javaslat utóbb visszavonatnék, de a közgyűlés valamely tagja azt magáévá teszi, — ugy az továbbra is a tanácskozás, illetve határozathozatal tárgya marad. 21. §. Beszédet olvasni, vagy a tárgytól eltérően szólni, vagy a szólót közbeszólásokkal zavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szólót beszédében félbeszakítani s esetleg kötelessége is a szólót figyelmeztetni, ha a tárgytól vagy általában az Ügyrend szabályaitól eltérne. A ki beszédében kétszeri figyelmeztetés után is ugyanazt a hibát elköveti, attól a szót az elnökség elvonja. A ki az illemet sértő, s a közgyűlés méltóságával össze nem férő kifejezéseket használ, azt az elnökség rendre utasítja s ismétlés esetében tőle a szót elvonja. 22. §. Ugyanazon tárgyhoz mindenkinek csak egyszer van joga szólni. A vita bezárása előtt azonban zárszó illeti még meg :
