Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— 59 — a) az előadót; b) az egyházmegyei javaslatnál az illető esperest vagy egyházmegyei felügyelőt; c) önálló indítványnál (Ügyrend 12. §.) az indítványozót; d) elleninditványozót abban az esetben, ha az elleninditványt (Ügyr. 20. §.) legalább tiz közgyűlési tag irta alá. 23. §. Ha szólni az elnökség felhívó kérdése után sem kiván már senki: a vita befejezettnek nyilvánítandó s következik a határozathozatal. V. A szavazás és határozathozatal. 24. §. Ha a napirendre került tárgyhoz senki sem jelentkezik szólásra ; vagy a felszólaltak közül egyik sem szól ellene ; vagy a felszólaltak többsége mellette nyilatkozott és szavazást senki sem kiván : ugy a javaslat vagy indítvány elfogadottnak, illetőleg az ügy, előterjesztés vagy jelentés tudomásul vettnek mondandó ki. 25. §. Ha szavazati joggal bíró 10 közgyűlési tag szavazást kiván : az elnökség a tárgyat szavazás alá bocsátja, ugy tevén fel a kérdést, hogy arra határozottan igennel vagy nemmel lehessen szavazni. E kérdés feltevéséhez a tagok az Ügyrend 22. §-ának korlátai között hozzászólhatnak. A tárgy, természetéhez képest, több kérdésre is osztva bocsátható szavazás alá, mely esetben elsőbbsége van a napirendretérést, azután a tárgy elhalasztását vagy az egyházmegyékkel való alkotmányos közlését kivánó indítványnak azok fölött, a melyek érdemleges határozatot czéloznak; ez utóbbiak közt ismét elsőbbsége van a bizottság vagy az előadó javaslatának; majd pedig a többi indítványok és módosítások közül az következik sorban, a melyiknek elfogadása által minél több indítvány s módosítás elesik. Pénzkérdésnél először a legnagyobb összeg bocsátandó szavazás alá. 26. §. A szavazás rendszerint ugy az „igen"-re, valamint a „nem"-re külön-külön felállás által történik. Ha azonban az ily módon történt szavazásnál a többség iránt