Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— \2Ű — sén kivül, a pesti theol. fakultásban tápintézetet és ösztöndijakat a/apithassunk. Ágostai hitvallású ifjuságunk elismert tanítási képessége nem egyoldalú képzettsége és ügyessége elég zálog azon reményhez, hogy ifjaink a drága városban is folytathatják tanulmányaikat. Az pedig kétségbe nem vonható körülmény, hogy oly városban, mint Pest és az egyetemben, több képzettségi eszköz és alkalom kínálkozik a theologus számára is, mint kisebb városokban. Mivel a közoktatási miniszter ur törvényjavaslata csakis javaslat, az a törvény erejére csak akkor fog emelkedni, ha azt a törvényhozó testület is elfogadja. A mennyiben ily tárgyakban a gondolkozási iránylatokat ismerjük, bizonyosan lesznek annak ellenzői is azon elvnél fogva, hogy a szabad államban szabad lévén az egyház és hogy az államnak az egyházhoz semmi köze sem lévén, az utóbbi gondoskodjék oly intézetekről, melyekben jövendő lelkészeit kiképezheti. Való igaz elv : „Szabad egyház szabad államban". De lehetetlen, hogy ezen szabadság a közönyösségig fajuljon el. Vallás nélkül az állam nem volt eddig soha és nem lesz ezentúl is soha, noha a kettőnek egymástól szabadnak és függetlennek kell lenni. De épen azért, mivel az állam vallási, tehát egyházi élet nélkül sem lehet el, az államnak kötelessége az egyházat, ha ez a maga czéljaihoz nem bir elegendő eszközökkel, gyámolítani, kötelessége neki. a szűkölködő egyháznak, hogy ez jövendő lelkészeit saját hite, szelleme szerint kiképeztethesse, segéd módot nyújtani. Igazságtalanság, a keresztyén vallás örök' igazságaival, az észjog elveivel merőn ellenkezik azon eljárás, hogy az állam csak egy vallási községet gyámolitson anyagilag, a többieket egészen a magok sorsára hagyván akkor is, ha ezek legszentebb czéljaik kivitelében az anyagi erők hiánya miatt akadályoztatnak. Ezen elveinkből kifolyólag érintetlenül nem hagyhatunk egy pontot, azért, hogy akkép álljunk tisztán a haza szine előtt, miszerint senki se mondhassa, hogy az ország pénzét olyanra akarjuk fordítani, mi a semmivel határos. Midőn a miniszter urnák a pesti egyetemben felállítandó nem katholikus fakultások kérdése felmerült, ily intézetek felállítását a sajtó, nevezetesen oly lapok is, melyek máskép a felvilágosodás mellett harczolnak, azon oknál fogva ellenezték, hogy a theologia nem tudomány. Nem akarjuk azon nyilatkozatokat frivolitásnak tekinteni s hiszszük, hogy azok az obscuritás elleni visszahatásnak kifolyásai. Ha megjegyezzük, hogy alaptalan beszédekkel az obscuritást legyőzni soha nem fogjuk és bogy azon férfiak, kiktől az ily nyilatkozatok erednek, meg nem gondolták szavaik veszelyességét, meg nem gondolták, hogy a népeknek a nagyon becses politikai szabadságon és anyagi jóléten kivül más érdekeik is vannak. Az egyetemes gyűlés által egy, ugy az országos, mint az egyházi életre nézve fontos kérdés megfejtésére lévén kiküldve, bátran szembe kellett szállnunk azokkal, kik véleményadásunkkal egészen ellenkező álláspontot