Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1890. augusztus

- 51 b) A szavazatok az esperességi gyűlésben bontatnak fel s az aránylag legtöbb szavazatot nyert annyi egyén, mennyit az esperesség választani jogosítva van, az esperességi gyűlés szine előtt, zsinati követnek kihirdettetik, s az esperességi elnökség s jegyző által aláirt s az esperesség pecsétjével megerősített, megbízó levéllel felruháztad k. c) Szavazat-egyenlőség esetében a gyűlés szine előtt sorshúzás dönt. d) A választásnál, mint fentebb 1. a) alatt érintetett, minden egyház annyi szavazatra van jogosítva, amennyi lelkészi állomásai bir. e) Az egyházak zsinati követeik megválasztásánál nincsennok kötve esperességi vagy kerületi egyénekhez, de szabadon választhatnak bármely — arra hivatott — magyarországi ágostai hitv. evangelhitsorsost. Zsinati követnek csak 24-ik életévét betöltött egyén választható meg. í) A zsinaton egy képviselő csak egy választó testületet képviselhet. 2. A tanodai követeket a kerületbeli egyházak, illetőleg (1 a) pont) tanintézetek viszonylagos többsége a kerület kebeléből való tanárok sorából választja. A szavazatok melyek az esperességi követekre szóló szavazatokkal egy s ugyanazon lapra is feljegyezhetők, szintén az esperességi gyűlésen bontatnak fel és megszámláltatván jegyzékbe vétetik kire és hány szavazat esett? Ezen jegyzékek az egyházkerületi elnökség utján a kerületi gyűléshez küldendők, ahol azok nyilvánosan sommáztatván. a legtöbb szavazatot nyert két egyén az egyházkerületi gyűlés szine előtt zsinati követnek hirdettetik ki és az egyházkerületi elnökség és jegyző által aláirt s az egyházkerület pecsétjével megerősített megbízó levéllel felruháztatik. Szavazategyenlőség esetében itt is a gyűlés szine előtt megejtendő sorshúzás dönt. 3. Ugy az esperességi mint a tanodai követek mindenike mellé egy-egy póttag is választatik, oly módon,, hogy az 1. és 2. pontok Indokolás. A 2. §. 2. pontjának eredeti szerkezete nem volt megtartható, mert az nem a tanintézetek, hanem azok tanárainak szavazásáról szól, akik — felfogásunk szerint — nem is gyakorolhatnak egyénenként, vagy személyesen, hanem csak testületileg s a tanintézet más jogosult tényezőivel együttesen, egyes egyházközségével egyenlő szavazatot. De ezen 2-ik pontot tovább is kellett kifejteni, nehogy eredeti egyszerűségéből kételyek származzanak és eltérő eljárások keletkezzenek a szavazó lapok hova küldése, miként leendő felbontása vagy az iránt, hogy szavazatok egyenlősége esetén mi történjék. 3