Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1890. augusztus

52 — alatt emiitett szavazó testületek mindenike szavazatainak ott körülirt megállapításánál ugyanannyi póttagra is szavaz. 4) Az esper. elnökségek ugy az esp. követek választása, valamint a tanodai követekre nézve történt szavazás eredményéről az egyetemes felügyelőt haladéktalanul értesitik. 3. §. A zsinat alakulása. a) A zsinat tagjait az egyetemes felügyelő hivja össze, az egyetemes gyűlés határozata alapján, az általa kitűzött határnapra Budapestre. b) A tagok e napon összejővén, ünnepélyes istenitisztelet előbocsátása mellett, előleges ülést tartanak, az egyetemes felügyelő és legidősebb püspök elnöklete alatt; abban a jegyzőkönyv vezetésével elnökileg a legfiatalabb egyházi és világi tagok a szükséghez mért számmal megbízatván a választott tagok igazolása kezdetét veszi. o) A hivatal szerinti tagoknál külön igazolás nem kívántatik. d) Az igazolás akképen történik, hogy az igazoló levelek az ülés által megállapítandó módon és sorrendben nyilvánosan bemutattatván és felolvastatván: a mely megbízó levél ellen észrevétel nem tétetik, annak tulajdonosa jegyzőkönyvileg igazolt egy követnek jelentetik ki, a mely ellen pedig kifogás merül fel, az minden további tárgyalás Indokolás. A 3-iJc §-nál szükségesnek mutatkozott megemlékezni arról, hogy a zsinatot ki és mely napra hivja össze mert különben az egyetemes gyűlésnek kellene azt külön határozattal kipótolnia, holott a határnapot hónapokkal előbb kitűzni, tekintettel a közbejöhető, akadályozó viszonyokra, czélszerüen nem is lehet. Továbbá nem látszott feleslegesnek kimondani, hogy a tagok összejövetele a kitűzött határnapon történjék, úgyszintén, hogy nem egy előleges ülés tartatik, mert az alakulásig több ilyen ülésre lesz szükség. Ellenben nincs semmi szükség arra, hogy az előleges ülésben, melynek az eredeti szerkezet szerint eg 'sz feladnia csupán egy igazoló bizottság kiküldéséből áll, a jegyzők 3 nyelvre való tekintettel választassanak, vagy csak általában is ezen hosszadalmassá válható módon „választassanak", valamint az előmunkálatok d) pontjában már helytelenül „zsinat"-nak nevezett legközelebbi", azaz alakuló ülésben történő rendesjegyzők választásánál sincs arra[semmi szükség. Mert miután jegyzőkönyvet hitelesen vezetni és határozatokat hitelesen feltenni 3 nyelven ugy sem ehet: annálfogva a zsinatot vagy akár az alakuló ülést abban akarni szabályozni; hogy a jegyzők választásánál mire legyen tekintettel, vagy hogy a netalán német és tót nyelven is közzéteendő tárgyalásait és határozatait ki által és mimódon eszközöltesse, az nem volna czélszerü de nem is lehet. De még nagyobb szükségnek látszott az igazoló bizottság hatásköréről és ezzel összefüggő egyéb részletekről intézkedni és pedig oly irányban egyrészről, nehogy a teljes ülésben megejtendő igazolások felesleges és talán kellemetlen vitákat idézhessenek elő, melyek a későbbi zsinati tanácskozás higgadtságát károsan befolyásolhatnák, másrészről hogy az igazolási eljárás részrehajlatlansága lehetőleg biztosittassók.