Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1881–1886

1885. szeptember

53 — szükség szerint többször is. E tanácskozmányról jkönyv vitetik. Az intézet ezen relativ önállósága mellett bir saját hivatalos pecséttel. 3) A szervezet tekintetéből nem hagyhatjuk figyelmen kiviil azt, hogy a hittanszaki tanulók fegyelmi tekintetben a collegiumi törvények alatt állanak. E törvények egyik főszakasza egészen külön vonatkozik a jogi akadémia és a theol. intézet növendékeire, kik mint érettebb ifjak más megítélési mérték alá esnek, mint a gymnasiumi tanulók. E törvények szabályozzák a theol. ifjak belépését, beiktatását az intézetbe, azoknak szorgalmát és erkölcsi magaviseletét; — világosan követelik, hogy a hittanulók magyar hazafias szellemben neveltessenek, az evang. tudományban és igazságban, valamint a tiszta nemes erkölcsökben folyvást gyarapodjanak A törvény értelmében csak rendes nyilvános hallgatók vétetnek fel az intézetbe, magántanulók nem türetnek. Midőn a tiszai egyházkerület e beterjesztett jelentésében egész készséggel teljesiti azt, mire ő magát a mult évi egyetemes gyűlés jkönyvének 25-ik pontja értelmében kötelezettnek tudja: egyszersmind tiszteletteljesen kéri a méltóságos és főtisztelendő egyetemes gyűlést, méltóztassék az újból szervezett eperjesi hittauintézetet szives pártfogása alá venni." XVIII (H.) Jeszenszky Pál iglói tanár a közte s az iglói egyház közt fenforgó vitás ügyben kerületünk által mult évi közgyűlésének XXIÍI jkönyvi pontja alatt hozott határozatára nézve nyújt be f. 1885 auguszt 26 án keltezett észrevételeket, s egyúttal az iglói egyháznak ez ügyben 1884 évi deczember 28-án hozott ujabb határozata felett „kárhoztató Ítélet" kimondását kéri. A kerületi közgyűlés ezen ügyben, a megelőző napon megtartott előleges értekezletből Brósz Jónát és Czéner Pál elnöklete alatt Chotvács Endre, Csiskó János, Justh János, Kubinyi Aurél, Palugyai Gusztáv és dr. Schmiedt Gyula tagokból kiküldött bizottság javaslatára a következő határozatot hozta: Miután folyamodó mult évi kerületi gyűlésünk XXIII sz. határozata ellen törvényadta felfolyamodási jogával élt, aminek alapján a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 58 pontja alatt érdemleges felsőbb fokú határozatot is hozott: annálfogva kerületünk mult évi határozata ellen ujabbi észrevételek beadásának helye nincs, s ez ügyben ujabbi határozat hozatalának szüksége fen nem forog. Ami pedig a kérelemnek azon részét illeti, hogy az egyházkerület „kárhoztató Ítéletet" mondjon az