Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1880. augusztus
féle alapítvány 20—22 ezer forintnak kerek ÍOOO írtban számított évi jövedelme javára Írassék ugy, hogy neki az igért 3100 frt (?) helyett annak levonásával 2100 frtnál többet ne kelljen fizetni (b, jk. IV); hogy az akadémiai kül n épület emelését csak az esetben vállalja el, ha a szükségelt összeget a kerületekben eszközlendő gyűjtésből, esetleg az akadémia pénztárából pótolva, tettleg kifizetve megnyerte, hogy ha azon épület az akadémiának később és esetleg áthelyezése után is a könyvek és taneszközökkel együtt tulajdonában hagyatik (b. jk. VI.) 2. A bizottság az első feltételre nézve oda nyilatkozik: »azon meggyőződés vezeti a bizottságot, hogy midőn az ez által felmerülendő deficit fedezése megint csak a kerületek vállaira nehezednék, a melyek azt elviselni képesek nem volnának, az egész ügy sikere koczkáztatnék,* „ne állittassék fel mindjárt 6 rendes és 2 rendkívüli tanárral biró theologiai akadémia, hanem tekintve a kezdet nehézségeit és a nyomasztó, ugy az egyházra, mint a hazára is súlyosan ható időviszonyokat és körülményeket, létesíttessék egyelőre csak 5 rendes tanári székkel biró theol. akadémia. Ezt a bizottság annál is inkább ajánlhatja az egyházegyetemnek, mert csakis ezen módosítás elfogadása mellett látja a czél elérésének lehetőségét.« A második feltételre nézve ezt mondja: „Az építésre szükséges összegnek gyűjtés utjáni beszedését megengedhetőnek tartja, de a szóban levő.építést csak akkor véli megkezdendőnek, a midőn az építéshez megkívántató pénzösszeg nagyobb része már készletben volna." 3. A bizottság által kidolgozott és a pozsonyi egyház meghatalmazott képviselői által is egész terjedelmében elfogadott „pontozatok" czimű szerződési javaslat szerint: a) A kormányzó tanács 25 tagja közül elnököt és 12 tagot, utóbbiak közt a 4 superintendensi az egyetemes gyűlés —; 10 tagot a pozsonyi egyház — két tagot pedig, igazgató és egy tanár személyében, az akadémiai tanárok választanának (pontozatok 18.) Ezen tanács Budapesten vagy Pozsonyban, tanárválasztás esetére mindig Pozsonyban tartaná üléseit (23. p.); törvényes határozathozatalra 12 tag jelenlétemellett képesittetnék (21. p.); hatásköre az akadémia összes ügyeire terjedne ki (24 —32. p.) A 9 tagból álló kis tanács, a nagy tanács által Pozsonyban és közelvidékén lakó tagok közül választatván, hatáskörébe tartoznék a határozatok végrehajtatása s kissebb és sürgős ügyekben intézkedés (33-38 p.) b) A pozsonyi egyház kezelné az akadémia folyó pénztárát felelősség mellett (5—7. p.); saját szabályai értelmében részeltetné „Schul-Senát"-ja által, könyvtár, gyűjtemények, taneszközök, tápintézet, conviktus és ösztöndijbeli jótéteményekben az akadémia tanulóit (9—13. p.) c) Átmeneti intézkedések volnának : a pozsonyi theologiai intézet jelenlegi 2 tanára 1500 frtra uj meghívó levelet nyerne; — az akadémia tanárai a főgymnasiumban s viszont adnának hetenként 4 órát külön díjazás mellett; az akadémia tanárai beléphetnek a kerületi nyugdíjintézetek tetszés szerint valamelyikébe (40—44. p.) d) Külön válás esetében ugy az egyetem, mint a pozsonyi egyház visszakapnák a tulajdonjogilag őket megillető alapítványaikat; utóbbi, saját jótékonysági alapjain kivűl, még az akadémiai külön épületet, a könyveket, taneszközöket is (46. p.) 4. Yégűl a bizottság bemutatja a költségvetést, mely szerint: fedezetűi szolgálván a 78 ezer forintra felvett alapítványok évi kamata 4260 frt. a pozsonyi egyház évi járuléka 2100 „ az egyházkerületek évi járuléka 1350 „ tandijakból átlag 400 „ 8100 frt. 5 tanárnak adatnék 1500 írtjával ........ 7500 „ könyvtárra 40.") frt, vegyes kiadásokra 200 frt fordíttatnék (b. jk. IY.) . . 600 „ 8100 frt. Az egyházegyetem 1879. sept. 11-ikén tartott közgyűlésében tárgyalás alá vévén e javaslatot, két kerület kívánatára, „ugy a jegyzőkönyvet, mint a pontozatokat a kerületekhez leszállítja, végleges nyilatkozataik a legközelebbi egyetemes gyűlésen elváratván." (jk. 20.) B. Mindezeknek megfigyelése s birálólag összehasonlítása után egyházkerületünk a következőkről győződött meg. 1. A pozsonyi egyházzal 7 év óta változó sikerrel folytatott tárgyalások, illetőleg alkudozások, daczára az egyetem s ez által a kerületek jóakaratú törekvésének, nem vezethettek kivánt eredményre, sőt és a mennyiben az akadémiánál okvetlen szükségelt 10 ezer frt évi fedezetet a pozsonyi egyház 3 izben egyezőleg tett kötelező nyilatkozata után 4-edizben ;l 879-ben tett feltétele által, ajánlatának részben megvonásával, 8100 ftra szállította le, hatá rozott visszaesés, roszabb helyzet állott be. Az egyetemes bizott ság nem akarván „ koczkára tenni az ügy sikerét" (1879. b. jk. IV. emlékirat 10.) ugy vélt e viszás helyzetből kiszabadulni, hivatkozván meggyőződésére „mert csakis ezen módositás elfogadása mellett látja a czél elérésének lehetőségét" (emlékirat 10.), hogy a szerinte kisebb roszat választotta, azt t. i. Pozsonytól el kell fogadni azt, a mit, anynyit a mennyit ajánl; annyi lanári hívjunk meg, a hánynak tudunk adni fizetést; a mennyi jövedel-