Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

inüiik van, annyira építsük fel az egyetemes akadémiát, vagyis megtagadva a hosszú mult e tárgyú összes törekvéseit, jogos reményeit, állítsunk egy rendes és 3 rendkívüli tanár híjával csonka akadémiát. Javaslata kiegészítő részét képezendett azon kérdésre már: mikor s miként lesz vége azon „egyelőre"-nek? ki, mikor, miből fogja e csonka akadémiát teljessé tenni, vagyis a hiányzó 4 tanerővel ellátni? választ nem adván, azt kell hinnünk, hogy azt mondta ezzel: bizzuk azt jobb időkre, meghozzák azok e tanácsot is, a segedelmet is! 2. A pozsonyi egyháznak azon feltétel erejű kívánsága, melyei ő az „akadémiára Pozsonyban" adományozott és hagyományozott összeget a „pozsonyi egyház" tulajdonának vallva, jövedelmét „egészében a maga" javára kívánja Íratni, ugy a hagyományozók nagylelkű szándékaival, mint az osztó igazsággal homlok egyenest ellenkezik, a mennyiben azok valószínűleg nem arra gondoltak, hogy ezzel nem az egyetemes akadémiát Pozsonyban, hanem a pozsonyi egyházat fogják egyetemes akadémia czimén mintegy megajándékozni, vagyis a pozsonyi egyházat 3 izben önkényt tett kötelezése alól részben felmenteni, az ő 1878. szeptember 8-iki nyilatkozatában külön is határozott összegben elvállalt áldozatát megkevesbíteni, hanem bizonyára arra gondoltak, hogy ezzel az egyházegyetemet, az akadémiának akkor s azóta összhangban hangoztatott Pozsonyban felállithatására, a társalapító pozsonyi egyházzal együtt, az egyetem tekintélye és czéljainak megfelelő módon alapítása és berendezésére képesitendik. E hiedelmet megerősíteni látszik maga a kegyes nagy alapítók kifejezett akarata : Zsedényi: „a pozsonyi gyinnasiumnál felállítandó egyetemes hitlani kar

1'-ra (1875. egyet. gy. jegyzőkönyv. 4. p.) Pálffy: „a tervezett ág. hitv. ev. theologiai faadtásra Pozsonyban s nem másutt" Reischol: „

egy ág. hitv. ev. theologiai akadémiára" (Alapító levél „4. Nach erfolgter Betragsfeststellung sind von der obigen Stiftung jedoch vorerst ein Viertheil der Capitalsumme zu einem Fonde zur Errichtung einer theologischen Akademie A. C. mit der Bestimmung pupillarischer anzulegen, dass die hievon entfallenden Interessen

, diesem Fonde bis zur Errichtung der Akademie binnen diesem Zeiträume auch zugeschlagen werden und demselben zufallen. 5. Sollte jedoch die Errichtung dieser theologischen Akademie während eines Zeitraumes von Zehn Jahren nach meinem Tode nicht zu Stande kommen, so soll dann auch dieser Theil meiner Stiftung sammt Interessenzuwachs, dem im Punkte 1. bestimmten Ilauptv er mächt nisse anheimfallen Utóbbi tehát még csak nem is köti helyhez, hanem adja azt egy akadémiára" miként a 2000 frtot az e. e. e. gyámintézetre. Egyházkerületünk nézete szerint tehát, mindezen alapítványok ,,az egyetemes theol. akadémia" tulajdonát képezik: ha nincs akadémia, utóbbi két alapítvány bizonyos időn túl megszűnt akadémiai alap lenni; — ha van akadémia Pozsonyban, előbbinek tulajdona mind a három; — ha nem Pozsonyban, hanem másutt lesz az akadémia, legutóbbi hagyomány ennek javára fog jövedelmezni; — és ha az akadémiát Pozsonyban két testület tartja fenn s ezen alapítványok jövedelmén csakugyan kell mintegy osztozni, kell, hogy az beszámittassék nem minden jogczim nélkül az egyik félnek, hanem teljes joggal mind a két alapító fél javára. 3. A pozsonyi egyháznak 1873-tól 1879. május 24-éig még 4500+600 v. 900=5100 vagy 5400 frt erejéig önkényt felajánlott, 1879. május24-én azonban már, ajelzett 3 alapítvány évi jövedelme 2090 frt beszámításának állítólagos jogczimén s nem tudni még mi más czimen 3000 illetőleg 3300 frttal 5400-ról 2100 frtra leszállítani kivánt áldozatával szemben, a pontozatok 18. pontja alatt, kifejezést nyert azon kívánsága, hogy régi ajánlatának mértéke szerint most is övé legyen az akadémiai nagy tanácsban a számtöbbség, övé lenne pedig mindenkor, hogy ha a 25 közé 10-et maga választ, egyet superintendensében, 2-őt a tanárokban nyerne; határozat hozatalhoz 12-nél több tag jelenléte nem kívántatnék, a kültagok résztvételére mód nem nyujta'nék, a tanár választó gyűlések okvetlen Pozsonyban tartatnának, a tantervet kivéve az akadémia többi ügyeiben függetlenül intézkedhetnék : nem csak hogy ellenkezik az osztó igazsággal, a mennyiben most már csak egynegyed résznyi áldozattal kiván járulni a közös szükséglethez; egyes egyház az, szemben az egyetemes egyházzal, az akadémia szellemi ós anyagi előnyei közvetlen és nyomban reáhárulnak, hanem veszedelmes is, a mennyiben helyi, az egyetemessel gyakran merev ellentétben harczoló érdekek, a természet rendje szerint, mihamar túlsúlyt nyernének az egyetemesnek rovására s eredményezhetnének olyan bajokat, melyektől az akadémiát Pozsonyban is megóvni a társalapítók jó viszonya, a czól, tehát az óvatos gondosság fennhangon megkövetelnek. 4. A pozsonyi egyháznak 1875 jan. 10-diki gyűlésből (emlékirat 3.) tett azon Ígérete, hogy „ a theologiai akadémiára még szükséges tantermeket a honi hitrokonoktól befolyandó kegyadományok segítségével kész felépíteni (gy. jk. VIII.) „mi végből a kerületek s az egyetemes egyház erkölcsi támogatását kívánná igénybe venni" (b. gy. jk. IV.) s 1878. szeptember 8-iki gyűlésből ismételve tett azon kijelentése, hogy „magára vállalta— a szükségelt épület emelését 15 ezer frtig" (emlékirat 8.) 1879. május 24-iki bizottsági ülésben tett nyilatkozata által (emlékirat 10.) oda módosulván, hogy az épület emelését csak az esetben vállalja magára, ha a szükségelt összeget tettleg kézhez vette az egyetemtől stb. (b. jk. VI.): ezen építési költségeket az egyetemes gyűlés ily módon nem vállalhatja magára, azért nem,