Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1880. augusztus
3 a Zelenay alap 10000 frt 5%-li kamata 500 frt. a bányakerület adna 600 frtot a többi 3 kerület 250 írtjával 750 , 1350 frt, 4570 frt (b. jk. 4.) 4. Az akadémia szervezete és igazgatására nézve elfogadandónak véli az 1875-beu tett s az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 33-ik pontjában részletesen felvett javaslatot ezen hozzáadással: »A tantervet az akadémiai nagy bizottság javaslata alapján az egyetemes gyűlés állapítja meg." „A nagybizottság rendszerint Pozsonyban, kivételesen az egyetemes gyűlés helyén és idejében tartja üléseit," »Az akadémia belszervezetében az ág. hitv. ev. egyház tanaira és az egyházunkban létező különféle nyelvek érdekeire suly fektettessék" (b. jk. 5.) 7> Eze u bizottsági javaslat az 1877-iki egyetemes gyűlésből nyert felhatalmazás értelmében egyetemes felügyelő által közvetlen az egyházkerülethez leküldetett. 8 187 8- október 2-án megtartott egyetemes gyűlésen (jk. 13.) »a kerületek az akadémiának felállítását .jóvá hagyják és elfogadják s a reájok eső összegek (600 + 250+ 250 + 250 frt) fizetését elválalják,* még pedig: „a tiszai ós a bányakerületek minden feltétel nélkül, — a dunáninneni kerület azon feltétellel, hogy nagy bizottság tagjai ne az egyetem, hanem a kerületek által választassanak; a dunántuli azon hármas feltétel mellett, hogy a reá esendő 250 frtnyi évi adózás fizetése 3 év leforgása előtt ne követeltessék és 3 év után is csak az akadémia életbeléptetése esetében ; hogy továbbá az akadémia életbeléptetése csak akkor eszközöltessék, ha a tanárok nyugdíjazásáról gondoskodva lesz; hogy végül a pozsonyi gyülekezettel kötendő szerződésben külön czikk által tartassék fenn az egyemes egyház azon joga, hogy az akadémiát kedvezőbb viszonyok közt Budapestre áttehesse.® Ugyan ezen gyűlésen kapcsolatosan beterjesztetett a „pozsonyi egyháznak 1878. szeptember 8-ikán t irtott egyházi közgyűléséből Mossótzy Lajos felügyelő ós Hacker Károly jegyző által aláírva kiadott nyilatkozata," melyről az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvében csupán annyi van mondva általánosságban, hogy az „részint némely, a bizottság által megjelölt pénzforrások ellen tesz kifogásokat, ré* szint némely óhajait kéri figyelembe vétetni," — valójában azonban lényeges jogfentartással lényeges módosításokat hoz javaslatba, melyek figyelmen kiviil nem hagyhatók. Azt mondja ugyanis: hogy menynyiben a Zsedényi féle 5000 frt, mely a dunáninneni kerületnél a pozsonyi akadémiára lett adományozva s annak jövedelmét azóta a pozsonyi lýceum élvezi is; mennyiben a gróf Pálffy János alapitványozta 16 ezer forint, mely pozsonyi akadémiára a pozsonyi főiskolai pénztárba fog fizettetni, s az akadémia nem létesülte vagy megszűnése esetére a pozsonyi egyház más czéljaira fog az alapító, illetőleg örökösei által rendelve fordíttatni; s az egyetemes bizottság azt 1878. február 12-kén (jk. 4.) még is az egyetem alapjaihoz irta évi jövedelmével együtt költségvetésébe: innen töröltessék s szerinte az alapítók akaratához képest a pozsonyi eyyház javára Írassék, még ezért is, mert az egyház nagy áldozatot hoz akkor, mikor a négy egyházkerület áldozata 1350 forinttal szemben magára vállalta a 3 tanár fizetését 4500 frtot, a segédtanár fizetését 6—900 frtot, a szükségelt épület emelését 15 ezer forintig, ennek fenntartását „miután ez utóbbiról, valamint más az intézet körül részint rendesen, résziut rendkivűlileg felmerülhető költségeknek fedezetéről a jegyzőkönyvben egy szó említés sem történik ;" mikor a Zelenay-féle alapítvány jövedelmének az egyetemes jövedelembe bevonását látván, az abból évenként nyert 120 frtról szintén le kell mondania. Kinyilatkoztatja továbbá, hogy „midőn egyrészről létérdekeinek feláldozása nélkül uj terheket vállalni képtelen, akkor más részről a közösen alapítandó és fentartandó theol javáraközös czimen tett vagy teendő alapítványok élvezetétől magát kizáratni nem engedheti." Kinyilatkoztatja végül, hogy „az Institorisz-Mossótzy-féle alapítvány és a tényleges helyzet szerint is néma theologiai tanári állomáshoz van a magyar-tót papi állás kötve, hanem megfordítva, a magyar-tót lelkész köteles egyúttal a lyceumban (theol. és gymnasium együtt) tanítani és ép azért a maga részéről adandó 3 tanár közé nem számithatja a a magyar-tót lelkészt, nem ellenezvén, hogy az, ha az egyetem jónak fogja látni s a magyar-tót lelkész vállalkozik erre, theologiai tanárul alkatmaztassék;" hogy „a theologiai akadémia kara, mint kormányzó testületnek (?) nagyobb tekintetbe vétele kívánatos," együtt az is, hogy „az akadémiai tanárok, azok özvegyei és árvái javára egy rendszerezett nyugdíj és özvegy-árva- intézet állittassék fel oly formán, hogy annak jótéteményeiben valamennyi akadémiai tanár, illetőleg azok özvegyei és árvái részesüljenek hogy „mint szerződő fél, a szerződés aláírásáig fenntartja teljes hozzászólhatási jogát." 9. Az egyetemes gyűlés ugy a kerületek, mint a pozsonyi egyház nyilatkozatát „tudomásul vette s használatul és véleményadás végett" a bizottságnak kiadatta (1878. jk. 13.) 10. A bizottság másodízben megjelent Pozsonyban s itt a pozsonyi egyház meghatalmazott képviselőivel, nevezetesen Geduly Lajos superintendens, Mossótzy Lajos egyházi felügyelő, dr. Samajay Károly, Jeszenszky József, Csecsetka Sámuel, Michaelis Vilmos és Trsztyenszky Ferencz urakkal együttes gyűlést tartott 1879. május 24, 25. napjain. E gyűlésen : 1. A pozsonyi egyház, mint társalapító ujabb feltételeket tett: hogy az időközben nyert Reischel
