Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1879. augusztus

— 1!) X. (Kr.) Miután a közoktatásügyi minister úr értekezletet hívott össze, mely bizonyos, általa a felekezeti közép és felső iskolák feletti legfőbb felügyeleti jog gyakorlásának módjáról kidolgozott s a protestáns főgondnokokkal és egyházkerületi felügyelőkkel közlött pontozatok fölött nézetét és véleményét kifejezze. — a gyűlést megelőző értekezlet ben átalánosan nyilvánult kívánság folytán, jelzett pontozatok felolvastattak. A gyűlés sajnálattal vette, hogy közoktatási minister úr. kinek egyháziskolai autonom szerkezetünket ösmerftie kell. a legfőbb felügyeleti jog gyakorlása módjának meghatározása iránt, a rendes útnak mellőzésével, nem a jogosult testületek útján kért véleményt, de azoktól, kik az egyház létérdekeit érintő oly fontos ügyben, csak az egyházkerületek meghallgatása és azoknak meghatalmazására nyilatkozhatnának jogérvényesen. A gyűlés aggodalmát még nevelte a minister úrnak a pontozatokban világosan nyilvánuló túlterjeszkedési törekvése, mely a h »felügyeleti jog gyakorlása czímén, attól lényegesen eltérő beavatkozás létesítését helyezi sajnos kilátásba. Mert valóban a gyűlés nem képes megérteni és belátni, mi indíthatta a közoktatási minister urat arra. hogy oly körülmények és viszonyok között, milyenekben egyházunk és iskoláink csaknem egy évszázad óta állottak az államhoz s állanak ma is. szükségét lássa autonom állásunkat fenyegető oly intézkedések behozatalára, melyeket sem egyházi hatóságaink eljárása, sem tanodáink magatartása, sem az azokban folyó tanításnak eredménye nem igazol, úgy hogy a pontozatok kitűzésében nem láthatunk egyebet. mint sajnos kísérletet a nyugalomnak és békének felzavarására, melyet a h »felügyeleti jog gyakorlásában — az állam és az egyház között — törvény és hosszú megszokás szentesített. Kifejezi a gyűlés sajnálatát a felett is. hogy a magas közoktatási minister úr kevés bizalommal látszik egyházunk kormánya iránt viseltetni, holott közéletünkben teljes nyilvánosság uralkodik s a kormány mindenről nemcsak tudomást szerezhet magának, de általunk is jegyzőkönyvek, jelentések, kimutatások beterjesztésével részletesen értesíttetik, — s épen nem rég lefolyt idők eseményei meggyőzhették arról, hogy egyházunk legtávolabbról sem hajlandó kebelében oly mozgalmakat megszenvedni, melyek hazánk érdekeivel ellenkeznek, mozgalmakat, melyek tápot és ápolást találtak oly helyről is, hol orvoslást az állani igen is. de egyházunk nem hozhatott. — nem is említve azt. hogy egy—két megtorlóit vakmerő kísérlet miatt, tanodáink autonom állását szűkebb korlátok kôZt* ŠZOľítcllll čl]\č írni. nem érdemlett büntetés gyanánt volna tekintendő. Miután azonban most. hol tanodáink állását veszélyeztetve látjuk, elevenebben mint máskor érezzük, hogy az egyház az iskolának ápoló édes anyja, az iskola pedig, — a mellett hogy az egyháznak édes gyermeke, — annak egyszersmind éltető forrása: tiltakoznunk kell minden oly törekvések ellen, melyek a kormány főfelügyeleti jogát a protestáns hitfelekezetek törvény által biztosított jogainak megszorításával szükségtelenül kiterjesztenék ott. hol a tanodák minden terhét és költségeit az államnak — jelen zilált pénzügyi viszonyok é- növekedő adóssági terhek mellett különben sem remélhető — minden segélyezése nélkül, egyedid az egyház viseli. — Lehetetlen ily eljárásban módot és eszközt nem látnunk annak elérésére, hogy a közoktatásra fordított százezrek, nyom nélkül elenyészszenek s a nemes áldozatkészséget részvétlen apathia váltsa fel. Nem hagyhatjuk egyébiránt említés nélkül azt sem. hogy hazánkban egyházunknak külön létalapja, joga és viszonya van az államhoz s egyházunk méltán megkövetelheti és elvárja, hogy még a törvényhozás is bölcs és tapintatos fontolóra fogja venni állását, hogy a többség is tiszteletben fogja tartani és érintetlenül hagyni számra kisebb felekezetnek oly jogait, melyeket hazai törvényeken kivid garantirozott békekötések is biztosítanak, s nem engedni, hogy torvény által oly feltételeket szentesítsen, melyek a protestáns felekezet tanügyét lehetetlenné tegyék, vagy oly főfelügyeleti módot hagyjon jóvá. mely a hazára is többször üdvösnek bizonyult autonom