Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1873. augusztus
— 15 — ez esetben új tanár választását, — vagy czélszerűbbnek annak más hittani intézettel, - tán a pozsonyival — leendő egyesítését, — egyszersmind az eperjesi hittanároktól véleményadást kérvén ki az iránt: miben van vagy lehet a folytonos s oly szembetűnő hanyatlás oka, miben lehető orvoslása? Miután superintendens úr hivatalos felszólítását ösmeretlen tévedésből állítólag négy esperesség nem vette, s így a kérdéses ügyet gyülésileg nem is tárgyalhatta, az eperjesi hittanárok által benyújtott terjedelmesebb memorandum pedig komoly megfontolásra méltó felvilágosításokat s az intézet további fenntartása s ujabb felvirágoztatása érdekében felhozott érveket és javaslatokat tartalmaz, a gyűlés a fontos kérdést elsiettetni nem akarván, következő határozatokban állapodott meg: 1.) Az eperjesi hittani intézet egyelőre tartassák fel úgy, hogy azon egy hittani hallgató, ki egyedül képezne a harmadik theologiai osztályt, a kerület által a tudományi pénztárból nyújtandó 50 frt és a Máday ösztöndíj alapból kiszolgáltatandó 100 frtnyi segély mellett Pozsonyba küldessék, a második és esetleg első theologiai osztály pedig a hivatalban lévő két tanár által láttassák el. 2.) Az eperjesi hittanároknak beterjesztett emlékirata közöltessék az esperességekkel azon utasítással, hogy azt beható és érdemleges tárgyalás alá vegyék, s véleményes jelentésüket a legközelebbi kerületi gyűlés elé terjeszszék. IX. (H.) Fölebbi ponttal kapcsolatban bejelentetett Max Vilmosnak theologiai tanszékéről való lemondása és Hlavacsek Mihály hittani tanárnak azon kérelme, mely szerint haladt koránál s rohamosan jelentkező elgyengülésénél fogva nyugdijaztatásaért folyamodik. Max Vilmos lemondása tudomásul vétetett; mivel pedig Hlavacsek Mihály óhajtása a kerületi gyűlésnek 41 éves tanári működését, — habár ebből egyházkerületi szolgálatára csak 19 év esik — méltányló elismerésével azon nézetben találkozik, hogy nyugdijazásának ideje és kötelessége beállott, ennek módozata iránti véleményadásra az esperességek hivatnak fel. X. (Sch.) A mult évi ker. gyűlés jkvének -13-ik pontja szerint a végett, kiküldött bizottság^ hogy az egyetemes gyűlés meghagyásából összeállított zsinati munkálatokra, az egyes esperességek által tett észrevételeket és javaslatokat egybehasonlítsa s ez alapon szerkesztett teljes munkálatot terjeszszen a kerületi gyűlés elé. beadta jelentését, mely szerint: a logikai szigorú rend nélkül és sok irályi gyarlósággal szerkesztett munkálat csak úgy javítható, ha végleges megállapodás után új összeállításon és fogalmazáson fog átmenni, melyre nézve a zsinati képviselők, esperességeik észrevételei után a kellő megjegyzéseket apnak idején meg fogják tenni. Flvi kérdésekül váltak ki: 1. A képviseleti módozatnak meghatározása, melyre nézve egyházkerületünk esperességeinek többsége oda szavaz, hogy az egyházakban a szavazatra képesített egyének, az es p ürességekbe n az anyaegyházak lélekszáma szerinti képviselők. — az egyházkerületekben az esperességek többsége határoz, az egyetemes gyűlésen az egyes egyházkerületeket 10 egyházi és 10 világi küldött képviselje, a szavazás pedig az egyházi közgyűléseken kivfil testületi legyen s ne virilis: végre a zsinati képviselet alapjaul az esperességek anyaegyházainak számaránya szolgáljon. 2. Az egyházi tisztségek és hivatalok időtartamára nézve az esperességek többsége kívánja, hogy a lelkészek, tanárok és tanítók élethossziglani megválasztása mellett, a súperintendensi. kerületi felügyelői és egyetemes felügyelői hivatalok élethossziglanra. - a többi egyházi tisztségek inkább 6 mint három évi időtartamra töltessenek be. 3. A zsinat megtartását illetőleg az esperességeknek csaknem egyhangú véleménye az, hogy miután égető kérdés nincs, mely rögtöni elintézést mulhatlanul követelne, s jogos és méltányos óhajtásaink csak akkor fognak teljesedésbe mehetni, ha az országos egyházi viszonyok a törvényhozás által véglegesen lesznek rendezve, — miután administrativ természetű ügyek, az egyháztestületi fokozatokon át kellő elintézést találnak: a zsinat megtartása most még időelötti. Ha pedig összeülend, hatásköre legyen a magyarhoni ág. evang. egyház testületi fokozatain át, megvitatott és elfogadott alkotmány szentesítése s az egyházi és polgári törvényes viszonyokhoz és állapotokhoz való alkalmaztatása; s ha hivatása is megőrizni az ág. evang. hitvallást, de dogmatikai vitatkozásoknak és az evangyélmi igaz-