Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1870. július
inkább anyagi erőnket meghaladó költséges volta miatt lehetetlen. De, ha a gymnasiumnak a reáltanodától eltérő feladata, humanistikus lélek — és jellemképzés által haladásra előkésziteni a tudományok pályáján: megérteni nem tudjuk azt, mért kelljen épen mostani rendszerünk helyett — mely ha gymnasiumi nyolcz osztályban szigorúan keresztül vitetik, mindenkinek szakpályához szükséges és kellő képzettségeit adni fog, — a gymnasiuinokat sokszorosan és oly czél felé tágítani, mely ha szükségesnek mutatkoznék, könyebben és öszpontosítottabban, minden esetre pedig mind az országot, mind testületeket és felekezeteket kevesebb költséggel terhelő módon, akadémiáknál lesz elérhető. Sajnosan kell végre látnunk azt is, hogy az érettségi vizsgáknak felvételi vizsgák általi helyettesítése, egy részről a gymnasiumi tanárok ellenében kimondott oly sértő bizalmatlanság, melynek eredménye nem lehet más, mint tekintélyök aláásása és a tanúlók igyekezetének csökkentése, míg más részről a felvételi vizsgák, már tömegességüknél fogva, vagy temérdek idövesztegetéssel vagy káros felületességgel fognak járni, legtöbb esetben pedig még tán tévesztett eredménynyel is, miután a felsőbb szaku vizsgáló a növendéknek sem tehetségét, sem igyekezete utáni fokozatos haladását, sem jellemét nem ösnierve, nem áll azon a ponton, hogy a megítélés helyes mértékét eltalálja. A nagy fontosságú és tudományos intézeteinket alapjokból kiforgató és jobbal nem pótló ezen tantervre nézve a gyűlés megállapodott abban, hogy az egyetemes gyűlésre menendő követeink, annak tőlünk távol való tartását ott, indokaink hathatós kiemelésével szorgalmazzák. VIII. (Cs.) Olvastatott a nm. vallás és közoktási m. k. ministeriumnak Budán 1870 julius 6-káu 13,343 sz. a. kelt leirata, melyben a szabolcsmegyei tanfelügyelő azon értesítése folytán, hogy a nyíregyházi tanítóképezdében az 1868 évi népoktatási XXXVIII. t. czikkben kötelezettnek rendelt több tantárgy vagy épen nem, vagy igen hiányosan taníttatik, felhívja superintendens urat, miszerint az egyházkerületi gyűlésen oda hasson, hogy a fennforgó intézetben a tanítás a népoktatási törvény rendeleteinek megfeleljen. Ezzel kapcsolatban olvastatott superintendens úrnak a fenntisztelt ministeriumhoz e tárgyban 1870 jul. 11-kén 845 sz. a. kelt felterjesztése, melyben hivatkozással az 1869-ik évben Rozsnyón tartott kerületi gyűlés meghatalmazása folytán Zsedényi Eduard kerületi felügyelő úrral tett azon ajánlatára, mely szerint kerületünk kész a saját erejéből kellőleg fel nem szerelhető nyíregyházi tanitóképezdét vagyonával és alapítványaival együtt az államnak átadni oly feltétel alatt, hogy kerületünk kebelében, leginkább pedig Nyíregyháza városában állami tanítóképezde szerveztessék s abban kerületünk részére bizonyos előnyök biztosíttassanak, — miután végleges elhatározás mindeddig le nem érkezett, — az ajánlat el- vagy el nem fogadása iránt sürgős értesítést kérelmez. Olvastatott továbbá Nyíregyháza város f. é. julius 4-kén tartott küzgyülésének jegyzőkönyve, mely szerint a tanitóképezdére adott telket továbbra is a gyámolításért esdő közoktatás javára s kü : lönösen egy oda kérendő állami tanítóképezde segélyzésére felajánlja, utasítván a polgármestert, a superintendentiával öszhangzatos intézkedések tételére. Végre a nyíregyházi egyház részéről igéret adatott, hogy kebelében létesítendő képezdét, nagyobb anyagi áldozatokkal is gyámolítani kész. Egyházkerületünk addig is, míg e tárgyban felsőbb helyről az ohajtott válasz megérkeznék, a képezdének az 18 ;í /-i tanévre való fenntartását kerületi felüfelügyelő úr felajánlott kegyadománya után lehetőnek látván, Bánó Miklós és Szalagyi Mihály elnöklete mellett Berzeviczy Egyed, Topperczer Zsigmond, Czékus István, Farbaky József, Fizély Frigyes, Vandrák Endre, Pákh Károly, Payer Jenő és Fábry Sámuel urakat a nyíregyházi képviselőkkel együtt, bizottmányképen küldi ki oly utasítással, hogy a fenntartás módozatáról tervet készítve, azt még a jelen gyűlés tartama alatt beterjeszszék. IX. (Jk.) Olvastatott a nm. magyar királyi pénzügy ministeriumnak Budán 1870 april 15-kéről 15,352 sz. a. kelt leirata, mely a lelkészek és tanitók által fizetés fejében haszonélvezett földek után járó egyenes adó és egyenértéki illetékek fizetésére nézve, elösrnerve több egyházkerület autonom intézkedési jogánál fogva hozott azon határozatát, hogy ezen adók fizetése, ne az adó alapját képező földbirtok haszonélvezőitől, hanem az illető egyházközségektől, mint a földek tulajdonosaitól
