Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1866. július

I.egfájdalmasabban érintette pedig az egyházkerületet azon vád, mely a Nyíregyházán fenálló tanitó-képezdénknek elégtelensége mellett emeltetik, holott inkább elismerést érdemelt volna az egyházkerület, hogy igyekezett oly intézetet felállítani s igyekszik fentartani, mely képzettebb tanítókat adjon az egyházaknak s melyet — más források hiányában egyedül Önmegadóztatás által lehetett csak annyira is vinni s lehet fentartani a nélkül, hogy az egyes egyházakra kivetett csekély összegek beszedésében, a hatóságok kellő támogatásában részesülnénk. Az eperjesi jogtanfolyam végre most is úgy áll fenn, a mint azt a legmagasabb helyre felterjesztett és jóváhagyott tanterv követeli, mert az összes jogakadémiai tantárgyak, teljes terjedelemben és kellő számú órákban adatnak elő rendes és szakavatott öt tanár által s a jogakadémiának legkevésbé sincs kárára az, hogy némelyek a tanárok közül azon fölül a collégium más tanóraiban is működnek. Hogy pedig mind gymnasiumaink, mind jogakadémiáink nem lehetnek czélszerütlenűl szervezve, kétségtelenül mutatja azon eredmény, melynél fogva az intézeteinkből kikerült növendékek további pályájokon s az életben teljes mérvben kiállják a versenyt bármely más intézetből kikerült tanítványokkal. Különben az egyházkerület kötelességének ismeri kijelenteni azt, hogy daczára annak, miszerint a magas kormánytól semminemű segélyzésben nem részesül, mind a magyarhoni ág. hitv. égyetemes gyűlés, mind pedig egyházkerületünk legszentebb feladatának vallja és tartja nem csak az intézetek fölött való hü őrködést, hanem azoknak a tudományos miveltség érdekében czélszerii rendezését is. VI. (P.) Olvastatott püspök urnák a nm. m. k. Helytartótanácshoz a nyíregyházi ev. algymnasiumon a kassai rkath. fógymnasium igazgatósága által ejtett abbeli sérelme ügyében intézett felterjesztvénye, hogy a nevezett algymnasiumban a IV-dik osztályt végzett Fischbein Mór a lefolyt tanév kezdetével tanulmányainak folytatására a kassai rkath. fögymnasiumba általmenvén, ezen intézet igazgatósága, a nyíregyházi algymnasium részéről annak rende és módja szerint kiállított bizonyítványt érvényesnek elismerni vonakodott s az emiitett tanulót csak mind a 4 algymnasiumi osztályra kiterjesztett szigora magánvizsga után fogadta az 5-dik gymnasialis osztályba. Olvastatván továbbbá e felterjesztéssel kapcsolatban a nm. m. k. Helytartótanács f. é. Feb. 13-án 10,931 sz. a. kelt válasza, melyben kijelentetik, hogy miután a nyíregyházi ev. algymnasium létezéséről valamint annak rendszerinti szervezéséről sem a kir. országos fökormányszéknek, sem pedig a kassai rkath. fógymnasium igazgatóságának tudomása nem volt s ennél fogva az emiitett algymnasium csak magánytanodának tekinthető, a kassai rkath. fógymnasium igazgatóságának eljárása észrevétel alá nem esik. Olvastatván végre püspök urnák ezen magas intézvényre tett felterjesztése, melyben világosan kimutattatván, hogy a nm. m. k. Helytartótanácsnak, részint a ker. jkönyvek, részint az évenként felterjesztetni szokott iskolai jelentések folytán, valamint az ezekre adott megjegyzésekből következtetve, a nyíregyházi algymnasium létezése és szervezéséről hivatalos tudomása több év óta volt, s hivatkozva az 179°/. 2G t. cz. 5-dik §-ára a nyíregyházi algymnasium nyilvánossági jogán ejtett sérelem orvoslása sürgettetik: A kerületi gyűlés helybenhagyván s magáévá tevén püspök úr eljárását, az ezen tanintézete nyilvánosságán ejtett sérelmet sokkal fontosabbnak tartja minthogy azt pusztán tudomásul vehetné, épen azért annak orvoslása végett a nm. m. k. Helytartótanácshoz feliratot intézni határozott. VH. (Sz). Előterjesztetett a nm. m. kir. Helytartótanács 1866-dik April. 17-röI 20.609-dik sz. a. kelt intézménye, mely az 1865-dik évi Oct. 2-dikán kelt birodalmi törvény értelmében, a postavitelbér mentességeta 11-dik czikk hetedik pontja szerint egyedül csak a superintendensi, esperesi, lelkészi és egyetemes felügyelői hivatalra és némely iskolák igazgatóságaira terjeszti ki. Miután egyházunkban törvényes gyakorlat szerint a világi urak teljes jogú hivatalnokok, sőt sokszor terhesebb hivatalt viselnek az egyháziaknál, határoztatott : hogy a nm. m. k. Helytartótanács egy alázatos felterjesztvényben a végett kerestessék meg, miszerint a postavitelbér mentessége az eddigi törvényes gyakorlat szerint ne csak az egyetemes felügyelőre, hanem a kerületi, esperességi, egyházi és iskolai felügyelökre, pénztárnokokra, tanárok és tanítókra is s átalában minden egyházi hivatalnokainkra kiterjesztessék.