Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1866. július

VIII. (B.) A felkai k. gyiile's jkönyvének 4-dik pontjánál superintendens űr jelentvén, miszerint: a dunántuli ág. hitv. egyházkerület m. évi jkönyvét kerületi levéltárunk és minden egyes esperességünk szá­mára azon kérelemmel küldötte meg, hogy testvéri viszonynál fogva egyházkerületünk is hason eljárást követni szíveskednék : Tudomásul vétetett s az elnökség ezen testvéries eljárás viszonzásával egy­szer mindenkorra megbízatott. IX. (Kr.) Ugyanazon jk. 7-dik pontjára vonatkozólag jelentetvén, miszerint a nm. m. k. Hely­tartótanácsnak az 1865 Máj. 29-én 17,853-dik sz. a. k. azon sérelmes intézvényére, melynél fogva rkath ifjak prot. tanodákba csak kormányszéki engedély alapján vétethetnek fel, az 1865 évi felkai ker. gyűlés­ből e sérelmes rendelvény visszavétele végett a nm. m. k. Helytartótanácshoz benyújtott alázatos felter­jesztés, mindeddig válasz nélkül maradt: A magas válasz bevárandónak határoztatott. X. (Kr.) Ugyanazon jk. 8-dik pontjánál olvastatott a nm. m. k. Helytartótanácsnak az 1865 Nov. 14-én 81,016 sz. a. k. intézvénye, melyben roszaltatván az, hogy a Felkán tartatott egyházker. gyűlés a nm. m. k. Helytartótanács az 1865 év Mart. 6-kán 13,505 sz. a. k. azon intézvényét, mely által a jog. intézetek oda utasíttatnak, hogy a tanfolyamok teljes bevégzése előtt, az egyik jogintézetböl a másikba átlépő tanúlókat, a jogakadémiákat szabályozó 1850. Oct. 4-kén k. rendelethez képest távozási bizonyítvány nélkül fel ne vegyék,—pusztán tudomásul velte s az előbbi gyakorlathoz ragaszkodik; s egyházkerületünk egyszersmind figyelmeztetik, hogy a jogi tanintézetekre nézve fennálló rendszabályokat szigorúan megtartsa. A kegyes intézvény oda értelmeztetvén, hogy az kölcsönös érvényben egye­dül visszaélések meggátlására szolgál, az eperjesi jogakadémiának ahhoz való szigorú alkalmazkodás végett kiadatik. XI. (P.) Ugyanazon jk. 9-dik pontjával összefüggöleg olvastattak a nm. m. k, Helytartótanács­nak 1865 Sept. 5-én 62,269 és ezzel kapcsolatban 1866 Máj. 2 kán 22,994-dik sz, a. k. az egyházi­hivatalok és javadalmak átruházását illető bélyeg és illeték törvénye ügyében kelt intézvényei, — melyek­nek elsejében a bélyegjegyeknek a hiványokra való alkalmázása kívántatik; a másikban pedig kijelentetik: hogy az ezen illetékeknek czélbe vett beszedése ellen több egyházi hatóság részéről támasztott panaszok orvos­lása végett a nm. m. k. Helytartótanács által legfelsőbb helyre tett felterjesztésre, a leérkezett kegyelme s kir. udvari rendelet szerint a cs. k. pénzügyminisztérium a bélyeg 1 és illetéktörvény szabályainak megvál­toztatására magát felhatalmazva nem látván, ezen törvényszabta határozatoknak az egyházi hatóságok s hivatalok részéről elégtétessék. Miután az egyházkerület a nm. m. k. Helytartótanácshoz sérelme orvoslása végett mult évben tett felterjesztésének semmi sikerét nem látja, az ezen illeték tör­vényből reá háramló elviselhetlen nagy terhek megszüntetése végett egyenesen O Fel­ségéhez nyujtandja be folyamodványát. XII. (Sz.) Ugyanazon jk. 10-dik pontjánál a hegyaljai főesperes mint nyíregyházi lelkész által panasz és sérelem gyanánt terjesztetvén elő, miszerint Simon Endre nyíregyházi plébános egy vegyes há­zasságra lépő házaspártól a háromszori kihirdetést azért tagadta meg, mivel az ev. vőlegény sem téritvényt adni nem akart, sem pedig magát arra: hogy passiva assistentia mellett keljen össze, kötelezni nem akarta. Jelentvén nem különben a panaszt tevő lelkész, hogy ezen vegyes házasságot egyedül csak a vőlegény templomában történt háromszoros hirdetés alapján kényszeritetett összeadni, mely esetet nem csak a főispánnak jelentette be előlegesen, hanem a rkath. lelkész által tett vádra igazolását a superintendensi hivatal utján inár a nm. m. k. Helytartótanácshoz is felterjesztette, de választ még nem nyert. Előleges tudomásul feljegyeztetik. XIII. (Kr.) Ugyanazon jk. 12-dik pontjának meghagyása szerint, hogy az esperességek képvise­lői az egyházi felügyelökre vonatkozólag utasítással ellátva, véleményes nyilatkozataikat adják be: kíván­ják e, hogy az egyházi felügyelők hivataluk lelkiismeretes és autonom viselésére esküvel köteleztessenek ? szavazatukat beadván: Az egyházfeliigyelöknek eskü által való köteleztetése oly módon ajánltatik, miszerint az esperességeknek maguk körében szabadságokban álland autonom állásun­kat szem előtt tartva viszonyaik és körülményeik szerint e tekintetben kötelezöleg is rendelkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents