Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1866. július

Meggyőződvén az egyházkerület e püspöki jelentésből arról, hogy elnök úr kitartó erélv s lankadatlan buzgalommal kezeli az egyházkormányzat gyeplőit s az egyház jólétét és felvirágzását szivén hordva, annak jóléte s törvényes jogainak és szabadságának biztosítására szenteli életét, hálát szavazott superintendens úrnak s óhajtá hogy az egek mindenható ura hosszú évek során virágoztassa a kerület javára életét. III. (S.) Fest Imre, Brósz J ón át világi és F áh r y János egyházi jegyzők a gyűlésen meg nem jelenvén: Helyettesekiil Kramarcsik Károly, Pákh Károly tanár és Szalagyi Mihály lelkész urak szóiitattak fel, kik a felszólításnak szives készséggel hódolva, helyeiket azonnal elfoglalók. IV. (B.) Az elnökségi megnyitó beszéd fonalán arról tétetvén említés, hogy a m. é. egyetemes gyűlés által jkönyvileg megalapított törvény-javaslat, mely az összeült országgyűlés által alkotandó országos vallástörvény alapjául van kidolgozva, egészen át volna dolgozandó, és pedig azon oknál fogva, mivel azon kellékeket, melyek azt a kitűzött czélra alkalmatossá tehetnék, névszerint a törvénynél megkívántató rövidség, szabatosság és világosságot nélkülözi; továbbá, mivel abban a jogviszonyosság és egyenlőség elve a rkatliolikusok irányában sokban mellőzve és felejtve van ; s végre, mivel egyházunk ezen törvény által inkább véd, mint egyenlő jogalapra állíttatik : Egyetemes gyűlésünkre menendő követeinknek utasításul adatik: miszerint ezen törvény-javaslat, még egyszer átvizsgáltatván s a helvét hitv. testvérekkel közöltetvén, közmegállapodás után az egyetemes gyűlés elnöke által az országgyűlés elé terjesztessék. V. (Kr.) Olvastatott a nm. m. k. Helytartótanácsnak az 1866-dik év Jan. l-jén 80,383-dik sz. a. kelt intéz vénye, mely az 186% tanévről felterjesztett tanodai végjelentések nyomán az egyházkerületben létező fó és középtanodák állapotát olyannak tünteti fel, mely az 1861-dik év Dec. 21-kén 85,814 sz. a. kelt intézvénynek meg nem felel; a tanodai végjelentéseket, minthogy nem eléggé biztosan ismerhetni ki belölök a tanodák szerkezetét, a tanárok tanszakaikban való eljárását és a tanítás eredményét, hiányosnak állítja, s e fölött az érettségi vizsgáknak nem csak jegyzökönyveit, de munkamutatványait is követeli. Vádul hozza fel továbbá, hogy a tanodák állapota olyan, milyenben a tanítás a kitűzött határvonalig alig vihető; hogy a Nyíregyházán fenálló tanitó-képezde nincs oly helyzetben, miszerint népiskolai tanítókat elegendő számmal és czélszerü módon képezhessen; hogy az eperjesi jogakadémia szűkebb korlátok közé van szorítva, semhogy nyilvános jogakademiákkal versenyezhessen, miután csak két rendes tanár mellett s néhány theologiai és gymnásiurai tanár által segittetve, két évfolyamban végzi mindazt, mit akadémiákon 3 éven át hat tanár ad elö; végre pedig arra szólítja fel az egyházkerületet, miszerint tanodáit czélszeriibben rendezze. Nem lehetett az egyházkerületnek fájdalmas megilletődés nélkül venni a magas leiratban a tanintézeteink ellen egész átalánosságban felhozott vádakat, miután egyházi és iskolai életünk teljes nyilvánossága mellett azt kell látnunk, hogy tanügyünk menete, a magas leiratban meg nem érdemlett megrovást talált, a mennyiben az évi végjelentések, — épen a nm. m. k. Helytartótanács által meghagyott A) és minden 5-dik évben a B) táblázatok betöltése mellett, — a tanerőről, az egyes tárgyakban bevégzett pensumokról, tankönyvekről, órák számáról oly részletes kimutatást adnak, mely egyrészről a tanárok eljárásának hű képét adja, más részről pedig az évi részletes osztályzatokban az egyes tanulóknál a tanitás eredményét tünteti fel kellő világosságban. Az érettségi vizsgák az egyetemes gyűlés által megszabott módon tartatnak; de ha azok vezetéséről szóló részletesh jelentés bemutatását egész készséggel fogják is teljesíteni a tanodák igazgatói, a munkák beterjesztése mindazáltal annál kevésbé látszik indokoltnak, minthogy az érettségi vizsgák a magas kormány által jóváhagyott orgánumok vezetése és ellenörsége mellett folynak, kiknek lelkiismeretes eljárását nem érdemlett gyanúval sújtani nem lehet: a munkák beterjesztése pedig oly ujitás volna

? mely felülvizsgálatot is jelenthetne, mely a mint egy részről a biráló és vizsgáló taná. rok becsületében és lelkiismeretességében áll, úgy más részről idővel tanodai autonom állásunkat forgathatná ki egészen lassanként sarkaiból.