Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1866. július
VIL A sáros-zempléni esperességböl. Benczúr József, hanusfalvi és sókúti egyházi felügyelő Urbán Adolf, főesperes és hanusfalvi i Fizeli Frigyes, komlós-keresztesi k lelkészek. Maszlis Lajos , laposi ' VIII. A hegyaljai esperességböl. Kraudy Antal, diósgyőri f elü<>velől- Bartholomaeidesz János, főesperes i Mayer Rezső, arnóthi 0 • ker jegyző és nyíregyházi I Nikelszky Mátyás, nyíregyházi képviselő. Materny János, alesperes és szántói ^»lelkészek. Rőczey János, fancsali Zelenka Pál, iniskolczi Lippay Endre, miskolczi igazgató Ltppay Lndre, miskolczi igazgató J Emericzy Géza, ) \ ^ a ná, rok: Noszáyh János, S nyíregyházi l Weis z Vilmos , > j s ezeken kiviil még számos más egyházi és világi tagok. Mely alkalommal: I. (S.) Miután a gyűlést megelőző napon esteli 6 órakor Klein Ernő bártfai lelkész lelkes szónoklata mellett offertoriummal összekötött gyámintézeti istenitisztelet tartatott, a gyűlés reggelén pedig S órakor Siro Sámuel pádári lelkész könyörgése mellett s ünnepélyes karének kíséretében a kerület tanácskozására és működésére Isten szent lelkének segedelme buzgó imában kikéretett: Zsedényi Ede egyházkerületi felügyelő lír emelt szót s megnyitó beszédében elörebocsátván, — hogy a protestáns egyház autonom szabadságának visszaszerzése elválaszthatlan kapcsolatban volt, van s lesz alkotmányos kérdéseinkkel, s igye tekintetben táplált reményeink az országgyűléssel együtt elnapoltattak — a képviselőház által hozott ama végzést emelé ki, melynél fogva az, egy bizottmányt azon utasítással külde ki, miszerint ez törvényjavaslatot készítsen e 1 ö s z ö r a különböző vallás-felekezetek egymásközti viszonyaira s azon viszonyra nézve, melyben az államhatalomhoz állanak, alapul véve az egyenlőség elvét, — másodszor: a közoktatás, különösen a népnevelés tárgyában, körvonalozván e téren is minden vallásfelekezet önkormányzati jogának sérthetlen megóvása mellett, az államhatalom jogait s kötelezettségeit. Felemlité továbbá, hogy ezekben a kepviselöház három vezérelvet mondott ki: az egyenlőséget, kölcsönösséget és autonómiát,— melyekhez a kiküldött bizottmány részletes javaslatait alkalmazandja—tekintetbe vévén a kormány irányában az egyházat s iskolát, — miután autonom egyház, autonomfrend/ szer nélkül, melyben az egyház jövendője gyökeredzik, nem gondolható. ' Az 1790. 26. t. ez. visszaadta a prot. egyháznak az iskolák szabad felállítása iránti jogát, egyszersmind azt rendelé, miszerint a felsőbb tudományos tanitás a magyar törvényhozás közbenjárása mellett rendeztessék. E hivatásnak megfelelve az országgyűlés ki fogja mindenesetre hallgatni a protestáns egyházat, — melynek ág. hitv. hivei t. i. mi , egyetemes gyűlésünkben már is egy törvényjavaslatot készítettünk, s mely helv, hitv. testvéreinkkel közöltetvén, hozzájárulásuk után be lesz mutatható. Egyébiránt szóló felügyelő azt hiszi, hogy midőn egy országban több vallásfelekezet létezik, azoknak egymás s a kormány irányában bizonyos állásuk és abból kifolyó kötelességeik vannak. — Ezen állás hazánkban törvény által van meghatározva, s ha hazánkat örökös küzdelem mezejévé nem akarjuk tenni, annak pactum tacitum gyanánt kell tekintetni: hogy a kormány egyik vallásfelekezetnek status quoját meg ne támadja, mint ezt az elöbbeni kormány szerencsétlen s törvénytelen pátensével tette, s némileg a nm. m. k. Helytartótanács az 1790. 26. t. czikkel összhangzásba nem hozható rendeleteivel — lelkészeink adóztatása; az egyházi törvényszékek által hozott ítéletek végrehajtása; a reversálisok és iskoláink szabad látogatása tárgyában — most is folytatja.
