Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1863. július

— 18 hogy az egyetemes jegyző fizetése 100 frt legyen, melynek aránylagos részét, amennyiben az egyetemes pénztárból ki nem teleiül, egyházkerületünk szívesen visclendi. LV. (Cz.) Felvétetvén az egy. gyűlés 1862-dik évi jkönyvének 44-dik pontja, melyben egyetemes iskolai és tanárjelölteket vizsgáló bizottmány neveztetik ki, indítványoztatott, hogy az egyet, gyűlésen a tanári vizsgáló bizottmányra nézve, különösen idő és költség kímélése tekintetéből azon módosítás sürgetessék, miszerint ily bizottmányt minden egyházkerület maga létesítsen. Az indítvány átalános helyesléssel találkozott, sürgetése pedig az egyetemes gyűlésre menendő követeknek utasításul adattott. L VI. (Barth.) A tátraalji espercsségbe kebelezett batiszfalvi egyház folyamodványképen előadván: hogy boldogult lelkésze Dianiska Dániel helyére annak fiát Dianiska Andrást, ki most külföldi egyetemeken tanul, választván lelkésznek, felszentelése iránt Superintendens úrhoz fordult, de ö, a nevezett kiskorúságát adván okul, az egyház kívánalmát megtagadta, miért is jelenleg az egyházkerület elébe azon alázatos kérelemmel járul, miszerint engedtetnék meg az egyháznak, a megválasztott nagykorúvá lételét bevárni s magát addig paphelyettessel ellátni. A gyűlés helyeselvén egyrészt Superintendens úrnak az egyházi törvények értelmében történt eljárását, de másrészt méltányolván a batiszfalvi egyháznak azon kegyeletes ragaszkodását is, mellyel az, két megholt papjának unokája és fia s ennek anyja, az özvegy papnő iránt viseltetik, — miután az, az illető esperességnek e tekintetben nézete — ez esetben — azonban minden más innen vonható következések kizárásával — kivételesen megengedi, hogy a folyamodó egyháznak lelkész szolgálattal való ellátásáról Dianiska Andor nagykorúságáig az illető esperesség gondoskodjék, amidőn aztán az egyháznak jogában álland papjának a kérdéses egyént meghívni. — LVII. (L.) Előterjesztetvén a sáros-zempléni esperességnek kérlevele, melyben a kerülethez azért folyamodik: hogy néhai Zolnay János, komlós-keresztesi lelkész által szerkesztett s nemcsak a sáros-zempléni esperesség történetét részletesen előadó, de átalábau az egész magyarországi prot. egyházat egyiránt érdeklő kéziratainak 100 osztrák forinton való megvételét, mely czélra maga az esperesség már 54 frtot áldozott, a kerületi pénztárból előmozdítani szíveskedjék. Miután a ker. pénztár sok kiadásai miatt arra képtelen, a folyamodó esperesség ezen a hazai prot. történelemre kiható nevezetes vállalat tekintetében az esperességeknek kegyes pártfogásába ajánltatik. LVI

H. (Cz.) A m. k. Helytartótanácsnak 1863-dik május 20-kán 9830-dik sz. a. kelt intézvénye felolvastatván, melyben rendeltetik, hogy az ev. tanítók fizetései, ha az egyházi elöljáróságtól kívántatni fog, a községi elöljárók által és pedig a községi pótadó behajtása alkalmával szedessenek be és a községi pénztárból szolgáltassanak ki. Az egyházkerület ezen kormányszéki határozatot kerületünk egyházaira alkalmazhatóknak nem tartván, egyszerűen tudómásul veszi. LIX. (L.) Superintendens úr bemutatván a m. kir. Helytartótanácsnak 1862-dik dec. 21 kén 80,772 sz. a. és f. é. jun. 12-kéröl 43,296-dik sz. a. leküldött két rendbeli leiratát, mely szerint Ü cs. k. ap. Felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, miszerint minden ev. egyház, ép úgy ha magát pátensszerüleg rendezi, valamint ha a pátenstől visszalépni szándékozik — egyedül az illető egyházi gyűlésen hozott határozatot köteleztetik döbbeni súperintendesének tudomására juttatni. Miután az 1860 dik május 15-kén kiadott legkegyelmesebb királyi kézirat kizárólag csak a verbászi és pozsonyi superintendentiákban nevez pátensszerü egyházakat, s a tiszai egyházkerületben tettleg egy patentista egyház sem létezik, a fennérintett két helytartótanácsi leirat valószínűleg csak tévedésből intéztetvén Superintendens úrhoz, az egyszerűen visszaadatik. Ha azonban az egyetemes gyűlésen e rendeletek tárgyalás alá vétetnének, ott megjelenendő küldötteink megbízatnak, hogy vallásos sérelemként szokásosan tárgyalják. LX. (Cz:) Közöltetvén a m. k. Helytartótanácsnak 1863-dik május 30-káu 37,722-dik sz. a. kelt rendelete, mely az érettségi vizsgákra nézve köztudomásra hozza: 1) hogy az érettségi bizonyítványok kiállítására csak kellően szervezett fögymnasiumok vannak hivatva: 2) hogy az érettségi vizsgára csak képesített tanulók bocsátandók, s a visszautasított tanulók tanulmányaikat egyedül csak a visszautasító fógymnasiumnál folytathatják; 3) hogy az érettségi bizonyítványok mind alakilag, mind tartalmilag egé-