Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1862. július
19 — felekezetű hívekre alkalmazandó; végre hogy a keresztelés!, esketést és temetést teljesítő lelkész vezetett anyakönyvi kivonatát illető lelkésztársának esztendő végével megküldeni tartozandik. 5. A vegyes házasságban élők mindenike saját vallású egyházi személyeit fizesse, még pedig ott, hol a papi bér személy után szokott kivettetni, a személyre eső mennyiségben; ellenben hol az egyházi személyek fizetése család vagy birtok után vettetik ki, a család vagy birtok után járő mennyiség felében. 6. A különböző valláson levő iskolás gyermekek a helybeli tanítónak a tandíjat kétszeresen fizessék, köteleztetvén mind két felekezetű szülök gyermekeiket iskoláztatni. 7. A halottaknak való harangozást a szokott díj fizetése mellett a helybeli egyház a más felekezeten levőknek megtétetni tartozik. 8) Az eddig kötött vagy ezentúl kötendő Írásbeli szerződések teljes erejükben fentartassanak, ellenben minden a jelen pontokkal ellenkező szokás (usus) megszüntettessék. Ezen pontok elsejére s abból folyólag a 2-dik 3-dik és 6-dik pontokat illetőleg a biztosság egyrészének véleménye eltért annyiban, miszerint az 1-sö pontot ugy kívánta módosíttatni, hogy az elszórva lakó és egyházat nem képező egyes hivek, kik a helybeli más felekezetű egyházi személyek szolgálatával s az egyház jótéteményeivel élnek, a helybeli szokás szerint reájok eső egyházi személyek fizetésének felét ugyan saját vallásuk egyházi személyeinek, másik felét azonban a szolgálatot teljesítő helybeli egyházi személyeknek fizessék; mely esetben a hivek a 2-dik pontban érintett palást, a 6-dik pontban foglalt tandíjt csak egyszeresen fognák fizetni, és a 3-dik pontban kitett egyházi épületek fentartásához járuló kötelezettség alól fel lennének mentve. Ezzel kapcsolatban felolvastatott a főtisztelendő tiszamelléki helv. hitv. egyházkerületnek f. évi május 6-án s következő napjain Miskolczon tartott közgyűlése jegyzökönyvének 60-dik pontja alatt hozott — e tárgyra vonatkozó — következő határozata. E választmányi javaslatot, bármennyire méltányolja is egyházkerületi kormányunk, az ennek összeállításában munkás férfiak buzgóságát s jóakaratát, mivel nem teljesen az osztó igazság s a testvéri szeretet forrásából foly, honnan akarta pedig azt maga a választmány is, a mint jelentésének elsőbb soraiban kifejezi magát, leszármaztatni, a többség értelmében el nem fogadhatja; annyival is inkább, mert lehetetlen tagadni, hogy azon a felekezetesség azon szála vouúl keresztül, melyet ily mind a két felekezetre nézve a szükségszültc testvéries intézkedésben megengedni teljes lehetetlen; de el nem fogadhatja azért sem, mert nyilván áll egyházkerületi kormányunk előtt azon hátrány, melyet e szerződés által lelkészeink fizetésük esonkulásában, egyházunk pedig a csekélyebb fizetés s teherviselés esábjában, az egyik vallásról a másikra való édesgettetés által szenvedendök lennének; ily intézmény életbe léptetésénél nézetünk szerint a legfőbb czél csak az lehet, hogy egyházat sem képezhető szétszórva lakó híveink lelki szükségein lehetőleg segítve legyen. A testvéri szeretet őszinte bizalmával keresi azért meg egyházkerületi közönségünk a főtiszt, ág. hitv. testvér egyházkerület kormányát arra nézve, hogy ámbár az osztó igazság azt kívánná s az evangyeliomi szeretet parancsolná, hogy két ily közel álló vallás felekezetnél, mint a két testvér protestánsok, az egész dijt azon lelkész venné, kinek szolgálatával élnek a szétszórt hivek, különben sem lévén evangyeliomi szolgálatunkban semmi különbség; mindazonáltal, nehogy cz ügy keresztülvitele lelietlcnné tétessék, egyházkerületünk a minoritás véleményében látja azt a közvetítő nyugpontot, melynél a két testvér felekezet a kérdéses tárgyra nézve szeretettel kezet foghat. Legyen szives azért az ágost hitv. testvérkerület is határozatát egy értelemben hozni, hogy így ezen érülközési pontján is a testvériségnek és hitrokonságnak közeledésünk által oly életszikrát ébresszünk, mely tartós és következményeiben áldásdús legyen. Egyházkerületünk ez üdvös czél megközelítése végett s a testvériség ujabb nyilatkozványául kész arra is, hogy a temetésre és keresztelésre nézve általános engedély adassék mindkét részről lelkészeinknek. Ily nézetben van tiszáninneni helv. hitv. egyházkerületünk a választmányi munkálatra nézye, és ha ezen a téren a választmányi kisebbség értelme szerint ki nem egyenlíthető lenne ez ügy, mivel ellenkezőt reményiünk, abban az esetben egyházkerületünk kinyilatkoztatja, hogy kénytelen lenne lelkészeinket a kéri szerződés kötelezettsége alól is fölmenteni, inkább mintsem oly kétes hányattatásban hagyni, mely sem egyik, sem másik féltől teljesen nem méltánylott szerződésből eddig is eredt, s ezután is fogna eredni. Egyházkerületi közgyűlésünk c fontos tárgyat higgadtan és komolyan megvitatandó, először is annak kiinduló pontját az igaz protestáns testvéri szeretet szellemé-