Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1859. szeptember
•kt Jeszenszky László nyíregyházi lelkész úr Írásbeli jelentését teszi, hogy a kiküldetésnek a hely távolsága és az uti költségek iránti intézkedés elmaradása miatt meg nem felelhetett. Sóhalmi Samu János úr kéretett meg, hogy az ez ügybeni eljárást valamely közel lakó, általa felkérendő ügyvédre bizni szíveskedjék. XXVIII. Ugyanazon jegyzőkönyv 29-ik cikke mellett a legközelebbi kerületi gyűlés helyéül Miskolc városa jelöltetett ki. XXIX. Ugyanazon jegyzőkönyv 30-ik cikke folytán a kerületi gyűlési jegyzőkönyvek nem csak a kerületi s esperességi hivatalnokok s egyházak számára, hanem vallásos érdekeink iránti buzgóság nevelése tekintetéből is nagyobb számmal, s tehát 1000 példányban kinyomatni rendeltetvén A hivatalos példányokon kivül az esperes urak által elegendő számban megrendelhető példányok egyesek által is áruk szerint vehetők lesznek. Egyszersmind Pálkövy Antal úr azon sziv-es és köszönettel fogadott ajánlatára, hogy a kijavítást magára vállalja, a kinyomatás a sárospataki ref.' főiskolai nyomdára fog bízatni. XXX. Tapasztaltatván, hogy egyházunk körében sok baj előjön, mely bármiféle okokból származván,a kerületnek, mint most egyedüli főbb hatóságunknak legkomolyabb figyelmét érdemli, kivált miután egyházaink a hajdan szokásos törvényes egyházlátogatást több mint 30 év óta nélkülözvén e bajok kimerítő ismérete is nehéz; jelentetvén azonkívül, hogy hely és vidék szeiinti külümbséggel ugyan, de mégis valóban hole vallásos buzgóság feltűnő hiánya, hol a lélekszám és az egyházi vagyonnak csökkenése, hol presbiteri szerkezetünknek hiányos alkalmaztatása s ebből folyó közönyösség, sőt rendetlenségek is jőnek elő, minélfogva egyházi testületünk nem lehet ép és egészséges, inig egyes tagjai betegek; ennél fogva tehát elismértetvén egy részről, hogy sebeket titkolni épen oly haszontalan mint veszélyes, más részről pedig méltán feltehetvén, hogy egyházunk, mely a világosság egyháza, a benne termő erejénél fogva, mihelyt gyarlóságai ismeretéhez jut, azokat önmaga orvosolni is képes, közakarattal határoztatott: Hogy a kanonikus egyházlátogatás bizonytalansága tekintetéből mostani kivételes körülmények között is általános hivatalos egyházlátogatás rendeltessék el e célból; hogy egy részről a kerület hivatalos nyomozások alapján körülményes önismérethez jusson, más részről pedig a hivek látván felsőbb egyházi hatóságaik részvétét és felügyeletét, viszszaélések megszüntetésére, egyházunk iránti nagyobb buzgóságra, áldozati készségre és szeretetre serkentessenek, s lelki és egyházi javaikban is biztosíttassanak. Ennek folytán: 1. Ezen egyházlátogatás egy év alatt t. i. 1860-ik évi okt. 1-jeig minden esperességeink kebelében fog megtörténni, az esperességi elnökségek felelőssége mellett, s egyházainkra ugy mint főtanodánkra és a tanítóképezdére kiterjedni. 2. A tárgyak, melyekre az egyházlátogató küldöttség komoly figyelmét forditandja, következő ügyek és kérdések: a. az egyház belső állapotja: minő evangyélmi szellemű és buzgóságu az egyes egyház? gyarapodik-e vagy apad s micsoda okokból? milyen az egy háziasság, a templombajárás, az isteni tisztelet, az önkénytes adakozás ?
