Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1859. szeptember

•kt Jeszenszky László nyíregyházi lelkész úr Írásbeli jelentését teszi, hogy a kiküldetésnek a hely távolsága és az uti költségek iránti intézkedés elmaradása miatt meg nem fe­lelhetett. Sóhalmi Samu János úr kéretett meg, hogy az ez ügybeni eljárást valamely közel lakó, általa felkérendő ügyvédre bizni szíveskedjék. XXVIII. Ugyanazon jegyzőkönyv 29-ik cikke mellett a legközelebbi kerületi gyű­lés helyéül Miskolc városa jelöltetett ki. XXIX. Ugyanazon jegyzőkönyv 30-ik cikke folytán a kerületi gyűlési jegy­zőkönyvek nem csak a kerületi s esperességi hivatalnokok s egyházak számára, ha­nem vallásos érdekeink iránti buzgóság nevelése tekintetéből is nagyobb számmal, s tehát 1000 példányban kinyomatni rendeltetvén A hivatalos példányokon kivül az esperes urak által elegendő szám­ban megrendelhető példányok egyesek által is áruk szerint vehetők lesz­nek. Egyszersmind Pálkövy Antal úr azon sziv-es és köszönettel fogadott ajánlatára, hogy a kijavítást magára vállalja, a kinyomatás a sárospa­taki ref.' főiskolai nyomdára fog bízatni. XXX. Tapasztaltatván, hogy egyházunk körében sok baj előjön, mely bármi­féle okokból származván,a kerületnek, mint most egyedüli főbb hatóságunknak legkomo­lyabb figyelmét érdemli, kivált miután egyházaink a hajdan szokásos törvényes egy­házlátogatást több mint 30 év óta nélkülözvén e bajok kimerítő ismérete is nehéz; jelentetvén azonkívül, hogy hely és vidék szeiinti külümbséggel ugyan, de mégis va­lóban hole vallásos buzgóság feltűnő hiánya, hol a lélekszám és az egyházi vagyon­nak csökkenése, hol presbiteri szerkezetünknek hiányos alkalmaztatása s ebből folyó közönyösség, sőt rendetlenségek is jőnek elő, minélfogva egyházi testületünk nem lehet ép és egészséges, inig egyes tagjai betegek; ennél fogva tehát elismértetvén egy részről, hogy sebeket titkolni épen oly haszontalan mint veszélyes, más részről pedig méltán feltehetvén, hogy egyházunk, mely a világosság egyháza, a benne termő ere­jénél fogva, mihelyt gyarlóságai ismeretéhez jut, azokat önmaga orvosolni is képes, közakarattal határoztatott: Hogy a kanonikus egyházlátogatás bizonytalansága tekintetéből mostani kivételes körülmények között is általános hivatalos egyházlá­togatás rendeltessék el e célból; hogy egy részről a kerület hivatalos nyomozások alapján körülményes önismérethez jusson, más részről pedig a hivek látván felsőbb egyházi hatóságaik részvétét és felügyeletét, visz­szaélések megszüntetésére, egyházunk iránti nagyobb buzgóságra, áldo­zati készségre és szeretetre serkentessenek, s lelki és egyházi javaik­ban is biztosíttassanak. Ennek folytán: 1. Ezen egyházlátogatás egy év alatt t. i. 1860-ik évi okt. 1-jeig minden esperességeink kebelében fog megtörténni, az esperességi elnöksé­gek felelőssége mellett, s egyházainkra ugy mint főtanodánkra és a tanítóképezdére kiterjedni. 2. A tárgyak, melyekre az egyházlátogató küldöttség komoly figyelmét forditandja, következő ügyek és kérdések: a. az egyház belső állapotja: minő evangyélmi szellemű és buz­góságu az egyes egyház? gyarapodik-e vagy apad s micsoda okokból? milyen az egy háziasság, a templombajárás, az isteni tisztelet, az önkény­tes adakozás ?

Next

/
Thumbnails
Contents