Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
2. szám - Zsidó apokalyptica (Befejezés) Juhász Lászlótól
Zsidó apokalyptica. Befejezés.) Más részről ő a világbíró, kinek trónja előtt még a királyok is rettegve állanak meg (62 l ; 6. kk.) s midőn dicsőségének székére leül, az egész teremtettség előtte leborul. (485 ;) V. ö. Énóch I. 51 ; 55; 61-63 és Mt, 25 3 ]_ 4, 3. Látjuk tehát, hogy a präexistens, világbíró, s nem a földön született, hanem az égből csodálatosan alászálló, az ég felhőin megjelenő emberfia-messiás képzete mennyire elüt a népies Messiás-király alakjától és remélyétői. S nem alaptalanul jegyzette meg Dalman (Die Worte Jesu I. 247. kk.), hogy távol állott a zsidóságtól a präexistens Messiás gondolata, amely szerint tehát az apokalyptica emberfia-messiása a régivel parallel tovább haladó, vagy azt keresztező feltűnő és sajátságos konceptió. Talán Dániel az emberfia alakját már mint meglévő gondolatot s konceptiót találta, s ezt az emberfia konceptiót Izrael népe symbolumaként alkalmazta, s ez a dánieli emberfia alakja s a zsidó messiási alak olvadt volna össze az emberfia képzetében. Honnan ered a dánieli égi, präexistens lény? Homály fedi. Talán maga a név : emberfia eligazít e kérdés megoldásában. Talán az égi (ős) ember eszméje olvadt össze a zsidó messiási eszmével. S mily széles körben elterjedt az égi (ős) ember eszméje, a vallástörténet igazolja. Mint analógiát fölvehetjük tehát ez eszmét az emberfia magyarázatánál, amint az a különböző vallásalakoknál is kifejezésre jutott. Egyébként látjuk az ev-i történetekből, hogy az emberfiamessiás képzete nemcsak az apokalypticus körökre szorítkozott, hanem szélesebb körben is ösmeretes volt. Ha talán némi tekintetben titkos iratoknak is kell tartanunk az apokalypticát, mindazáltal, illetve még inkább számolhatunk azzal a ténynyel, hogy a nép szélesebb rétegébe behatolt s a népies messiási váradalmak mellett, az emberfia-messiás képzete is kialakult, hiszen midőn Jézus e kifejezést használta, meg nem kérdezték tőle, mit akar azzal a Mester mondani, sem jézus nem látta szükségét annak, hogy magyarázatot, oktatást adjon arról, mily értelemben akarja azt használni. A név adva volt. jézus azt használta, mert Messiás népies értelemben nem akart lenni ; Mk. 12 3 5_ 3 7 s parall. szerint a dávidi messiásságot visszautasította, a meglévő messiási kifejezések öntudatának meg nem feleltek, az emberfia messiás akart tehát lenni vallás-erkölcsi értelemben, tehát nem nemzeti, politikai, Theo'iogtai Siaklap éi Könyvujság XVI. évf. 3
