Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - A magyar racionalista theologia. Lie Fizély Ödöntől (folytatás)

— 228 — üdvösségre. Igaza van a róla szóló halotti beszédnek, amikor azt mondja dogmatikájáról: Alig tudhatja meg az ember egyhamar a hazánkban bevett vallások közül, melyik felekezethez tartozik annak az irója.

1 A felekezetiességen való felülemelkedés, a természeti vallásnak a keresztyénség mellé való helyezése olyan jellemvonásai, melyeken a racionalismus hatása kétségen kivül észrevehető. Tóth Ferenc református püspöknek 1804-ben jelent meg Keresztyén hittudománya vagy dogmatikája. Azt mondja róla egyik bírálója, hogy a munka a mostani idők szükségéhez van alkalmazva. A racionalisták minden nehézségeit megemliti a maga helyén és azokat el is háritja ugy, mintegy liberális theológushoz illik. A szerző nem veti meg a világosságot, melyet a hitcikkel iránt való ujabb vizsgálódások és az exegetikai theologia gyújtottak.

8 Meg kell emlékeznünk Szathmári Dániel Keresztyén hittudományáról, mely 1815-ben jelent meg Sárospatakon két kötetben. Ő közvetítő. A keresztyén igazságokat a józan okosság és a szentírás szerint vizsgálja. Ráutal azokra a nehézségekre, melyeket egyik vagy másik tantétel ellen fel lehet hozni. Idéz külföldi tudósokat: Kantot, Fichtet stb. A teremtésről szóló történetben kimutatja, hogy Mózes teremtése szépen megegyezik a fizikával.

3 Határozottan racionális szellemű Severlay Mátyás dogmatikai kompendiuma, melyet a helytartó tanács több ponton kifogásolt.

4 Azt tanitja a többek közt, hogy a szent háromságot csak az egyházi tanitók és az egyetemes zsinatok határozták, az a szent iráson nem alapul s mivel az egy Istenben való tanítással és az ésszel ellenkezik, a népoktatásban elhagyandó. A pokolról való tant nem keresztyén, hanem zsidó véleménynek mondja. Krisztus neki csak rabbi, ki sokaktól Messiásnak ismertetik el és az emberek erkölcsi megtérítésén fáradozott. Jézus a menybe nem ment fel, hanem csak eltűnte után többé nem láttatott. Az isteni kegyelem nem emeltyűje, hanem akadálya az erénynek. Ezekért a tanításaiért 1826-ban a helytartó tanács megtiltotta a mű terjesztését s megbízta Lorich superintendenst, hogy annak terjesztését akadályozza meg.

5 Még két dogmatikáról emlékezünk meg, amelyen észrevehető a racionalizmus szelleme. 1836-ban jelent meg Somosi János Keresztyén hittudománya két kötotben. A racionalizmus két főképviselőjére Wegscheiderre* és Bretschneiderre támaszkodott, de a végső határig őket nem követte. Elismerte a kijelentés tényeit és tisztelte az ész jogait. Annak a rendszernek hódolt — mikép egyik életrajz irója mondja — melynek jelszava: a keresztyén vallás a 1 Szikszay György epithaphiuma élete és búcsúszavai Pest, 1803. 2 Egyházi értekezések 1821. II. 158. 1. 3 I. 264. 1. 4 Compendium theologiae christianae dogmaticae. Discipulis suis fecit 1824. Schemnicii. 5 Breznyik J. : A Selmecbányái ágost. hitv., evang. egyház és lyceum története. 1889. 289. 1.