Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - A magyar racionalista theologia. Lie Fizély Ödöntől (folytatás)

— 226 — summában láthassák az újjászületett igaz tudománynak legneveze­tesebb ágazatait. Ez volt a célja a szimbolikus iratoknak és aki azokból többet épit, az a reformációnak legerősebb oszlopát lerontja, a lelki vaióságot visszahozza és a legelső reformátorok dicsőséges munkáját tilalmasnak, törvénytelennek és veszedelmesnek állítja. 1 Márton István — Kant szellemében — kívánja, hogy a val­lástanitó, mint gyülekezetének mandatáriusa köteles a konfessziót még ott is, ahol maga nem hiszi, legalább historice előadni és tanítani, hogy az ily vélekedéseket erkölcsi haszonra alkalmazhas­sák. Ez neveztétik privatus usus rationis, ahol a tanítónak szabad­sága nincs. De hogy a vallástanitó akármilyen dogma ellen is a tudós világ számára is szabadon írhasson, azt az emberiség jussa kívánja és parancsolja. Ez a publicus usus rationis. Mert ebben a tekin­tetben a vallástanitó nem mandatarius, hanem a törvényhozó test­nek voxoló tagja, mely just megszorítani nem szabad. 2 A szimbolikus könyveket tiszteletreméltóknak mondja Fáy András, de nem tartja kötelezőknek. Mert csak egyes korok felfo­gását tükröztetik vissza. A szimbólumokban a keresztyén türelmet­lenség hangja van meg, az pedig a protestantizmus lelkével ellen­kezik. Az Isten nekünk is adott világos értelmet és nem csak a reformáció idejében, tehát nekünk is meg van az a jogunk, hogy a szent Írásból merítsük hitünk tartalmát és hitvallásunkat. Idézi Ammont és Bretschneidert, akik kimutatták, hogy a protestáns szimbolikus könyvekben milyen sok a tévedés és hiba a szent irás tolmácsolásában. A konfessziók nem törekszenek a keresztyén mo­rál egyesítésére, nem foglalják magukban annak velejét, ami a főigazságok mellett a legfontosabb volna, hanem misztériumokkal bajlódnak. 3 Hasonlóképen gondolkodik Kazinczy Ferenc. Az igazán protestáns tisztelni fogja a szimbolikus könyveket, mint azt a vallástételt, melyben az ő felekezete a maga viselkedését kinyilat­koztatta és attól nagy okok nélkül és gondtalansággal eltávozni nem fog, de illethetetlennek csak az Ur Jézus való, tiszta, jóltevő, üdvözítő, isteni tanítását vallja és azt is csak objektive. Mert hogy szubjektive az is a perfektibilitas alatt van, azt maga a szentírás és az egész eklézsia história bizonyítja. 4 A racionalizmus szellemét vehetjük észre a dogmák össze­foglaló előadásában : a dogmatikákban. Szentgyörgyi István sáros­pataki theol. tanár 1784-ben Theologia naturalis címmel kiadta dogmatikáját, ami ugy beosztására, mint szellemére nézve az uj irányt jelzi. Három részben tárgyalja a dogmatikai anyagot: 1. de cognitione nostri, 2. de cognitione Dei, 3. de cultu Dei. Ezt a dogmatikát részletesebben ismertetjük. 1 Kalmár J. I. m. 1. 28. 1. 2 Ker. theol. morál 814. 1. 3 Fáy A. : Óramutató 31-34. 1. 4 Recenziák Márton István morális kathekismusára. Kazinczy F. fele­lete. 98. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents