Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - A magyar racionalista theologia. Lic Fizély Ödöntől

— 204 — a jelenvaló élettel. 1 Később azonban a morális tartalmáért kezdik értékelni a keresztyénséget. A keresztyén vallás tanítása szerint első és fő dolog az, hogy törekedjünk a tökéletes erkölcsiségre, azonban nem ugy, hogy a boldogság tekintetéért kövessük a vir­tust, hanem ha a virtust követjük és követtük, a dolgoknak erkölcsi rendjében várhatjuk, hogy a világnak erkölcsi igazgatója a mi törekvésünket nem hagyja következés nélkül.-' Ugy tanított az evan­gélium, az Ur Jézus Krisztus: minden dogmát a morálért, minden igazságot az erkölcsért. 3 A morális tartalom emeli fel a keresztyén vallást a többi vallások felé. Mivel a kegyességnek, a morálnak és az okosságnak természeti törvényeivel egyezik meg a keresztyén vallás, azért lehet őt objektiv értelemben katholikus vallásnak, vagy univerzális anyaszentegyháznak nevezni. 4 Mivel a keresztyén­ségnek morál az alapja, azért lehetetlen, hogy „lelkére és tenden­ciájára nézve" a zsidó valláson épült volna fel. A morál valami általános, egyetemes, objektiv. Ez pedig nincs meg a zsidó vallás­ban. 6 A vallásnak olyan meghatározása, hogy az nem egyéb, mint az Istentisztelésnek a módja, nem helyes. Igy a" vallás nem más, mint muhanizmus, * holott annak a tiszta virtust kell eszközölni. Ilyen értelemben szegezték magukat mind a próféták, mind az apostolok, mind maga az Üdvözitö is a már megvesztegetett zsidó vallás ellen, Ígérvén a zsidóknak, hogy rövid idő alatt sokkal tökéletesebb vallásforihát állítanak föl.® Azért a keresztyén vallás, mint tökéletes filozofikus kriticizmus középutat tart, a virtust és a kegyességet tevén főcélul, a boldogságot pedig szükséges részül tartván ugyan létünknek, de nem főcélul, hanem csak annak következéséül és Istentől adandó jutalmul. 7 Hogy ha a keresztyén vallásról elismerő, magasztaló szavakat olvasunk a racionalistáknál, annak alapja az, hogy a keresztyénség az erkölcsi, természeti törvényeknek legfenségesebb kifejezése. A vallás moralizálásával változáson megy át a hit s a hit által való megigazulás tanítása. A racionalisták nem állanak azon az alapon, hogy az ember megigazul hit által a törvények csele­kedete nélkül. Bessenyei a hit által való megigazulástól nem csak elfordul, hanem egyenesen harcol ellene. Csupa hit által, cselekedet nélkül az embernek érdemét Isten és a világ előtt megállítani egy­általában lehetetlenség. Ha valaki az igaz Istent ismeri, annak jó cselekedet által kell megigazulni. 8 Márton István különbséget tesz a hit és a hűség közt. A cselekedettel összekötött hitet nevezi hűségnek. A hit hasznos azért, mert a hűséget eszközli, de a hűség 1 Kolmár J J. m. I. :-41. 1. 2 Köteles S. : Erkölcsi filozófia 245. 1. 3 Kalmár J. J. m. II. 489. 1. 4 Márton J. : Morális kathekizmus ideálja 152. 1. 5 U. o. 163. 1. 6 Márton J. : Ker. moral theol, 797. 1. ' U. o. 696. 8 Beöthy Zs.: A szép prózai elbeszélés ... II. 296. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents