Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - A magyar racionalista theologia. Lic Fizély Ödöntől

— 202 — A merő optimizmusra, a boldogságra hamar rácáfol az élet. A tények azt mutatják, hogy baj, nyomorúság inkáb az élet. Azért a racionalizmusban az örömteljes élethez való ragaszkodás, optimizmus helyet a morális szempont lesz a mérvadó. A hittételek felett századok óta vitáznak az emberek. Más és más formában vannak meg az egyházakban is. De az erkölcs, a morál mindenütt ugyanaz. Az erkölcsi törvények örökkévalók, állandók. Kötelező erejüket az ész feltétlenül elfogadja. Kant valláserkölcsi felfogása lesz az uralkodó. Márton István szerint a vallás az embernek mint subordinatusnuk az Istenhez mint subordinanshoz való erkölcsi relációja, így minden vallás a morálon áll : következéskép az az igazi vallás, ami erkölcsi vallás.

1 Köteles Sámuel is azt hirdeti, hogy a moral fundamentuma a vallásnak, mert az erkölcsi tudomány és az erkölcsi principiumok ismerete és segítsége nélkül még csak az Istentől sem lehetne magunknak helyes és illendő képzetet foimálni és azok nélkül a vallás valóságos bálványozás.'

3 A vallás tisztaságát jelenti, hogy ha csak morális törvényei vannak. Tiszta a vallás akkor, amikor a morális törvények iránt való engedelmesség feltétele alatt biztatja az embert az Istennek a kegyelmével s a jövendő boldogsággal. Az Isten orvosságának egyedüli méltósága, hogy ott az engedelmességet sem kecsegtetéssel kikoldulni, sem fenyegetéssel kicsikarni nem kell. A tiszta vallás, mint evangéliumi morális vallás semmi uj igát, a morális törvényen kivül — kötelességül az emberre nem tesz, ami az embert személyiségétől és erkölcsi szabadságától fosztaná meg. Ö szabadon hisz, szabadon és nem kénytelenségből cselekszik, mint az Isten kegyelme által maga magának törvényadója.

3 A morálba a vallás azonban el nem merülhet. A kérdés magától vetődik fel : miért kell a vallást a morállal összekötni s mi a kettőnek a viszonya ? Márton István felelete : Azért, mert a csúnya morál sohasem tehet engem bizonyossá az én másik rendeltetésemről, az örök boldogság eléréséről, hanem egyedül a vallás, ez pedig hathatós oltalom, fegyvert ád kezembe a testiség ingerléseinek megzabolázására.

4 A vallás- és az erkölcstudomány szépen kiegészíti egymást. Valamint az erkölcsi tudomány tisztítja és tökéletesiti az Istenről való képzeteinket, ugy a vallás ösztönt és kedvet ád a virtus követésére, meggyőzve arról, hogy mi az örök bölcseség igazgatása alatt dolgozunk a virtusnak plánumán s így erkölcsi törekvésünk nem egy álom. Hogy a vallás egy a virtusra vezető eszközök közül, annak világos bizonyítéka az, hogy minden időben és minden népnél az erkölcsi pallérozottság általa terjesztetett és tétetett bizo1 Keresztyén theol. morál. Erkölcsi szótár 76ö. 1 s Köteles Sámuel; Erkölcsi filozófia eleje 1817. 42 1. Márton J. : Ker. morális kathekizmus 201. 1. 4 Ker. theol. morál. Erkölcsi szótár 767. 1.