Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - A magyar racionalista theologia. Lic Fizély Ödöntől

— 200 — életednek minden napjában és járj azon az uton, melyet elődbe szabott te neked. Az okosság tanácsoljon, mértékletesség megtartóztasson, az igazság veszélyén tégedet, a jótétemény gerjessze fel szivedet az egekhez való háladatosság öregbítse képességedet. Ezen virtusoknak gyakorlása mostani állapotodban szerencséssé tesz, a jövendőben pedig az örök boldogság hajlékába a véghetetlen dicsőség helyére vezérei tégedet.

1 Mindszenti Sámuel komáromi református lelkész Broughtonnak a religióról való históriai lexikonát fordította 1792-ben. Előadja azokat a dolgokat, melyek a világon minden időben minden népeknek religiójában a legnevezetessebbek. A religiót pedig a szó legtágabb értelmében veszi, mely magában foglalja a babonát is a maga sok ágaival és formájával. Azt mondja, hogy a pogány, zsidó, keresztyén és mohamedán vallásokban benfoglaltatnak mindazok a religiók, melyeket valamely ország, vagy nép követ.- Ezen religiók eredetének, előmenetelének, változásainak, ceremóniáinak történetét foglalja magában a könyv. De tárgyalva van benne a mithológia, a templomok, metcetek, pagodák stb leirása, a szektákkal s a vallások' szent könyveivel is foglalkozik. Berzsenyi Dániel is megpróbálkozott a vallásbölcselet nagy kérdésének a megfejtésével : a vallás eredetével. Volney Les ruines c. munkáját használta^ forrásul. Azonban lelke nem tudott belenyugodni abba a felfogásba, hogy csak a hosszas tapasztalás és számtalan időknek elforgása emelte az embereket az okoskodás azon lépcsőjére, melyen az Istenről való ideát formálni kezdették. Szerinte ez e felfogás teljesen ellenkezik az emberi természettel és azt egészen megalázza. Az első ember az ő természetének eredeti tökéletes épségében lépett ki a teremtő kezéből. Valamint az okosság, ugy a religio' is az emberekkel egykorú s az első religio természetes és józan volt, mint maguk az első emberek.

3 Kazinczynál megtaláljuk a religiók sémáját is. Öt csoportba osztja őket a következőkép: 1. atheizmus, ami voltaképpen nem vallás, 2. naturalizmus, hol a hideg ész dominál, 3. deizmus az eszes hit, 4. protestantizmus, ahol az ész tiszteletben részesül, de proponderál a hit, 5. kathoiicizmus, ahol a sziv proponderál sok nyugalmat, de sok esztelenséget is.

4 Vajda Péter határozottan kijelenti, hogy elő vele, mi az a bramanizmus, buddhaizmus, gveberizmus, mi volt Jeus, Jupiter, mi a moszizmus, keresztyénség és mohamedanizmus. Erre legyen épitve azután a pozitív vallások filozófiája, a keresztyén vallás története.

5 Az idegen vallásokat kezdik megbecsülni. Sebestyén István a mohamedánokra is vonatkoztatja az Ígéretet, amely Ábrahámnak szólt, hogy te benned megáldatnak a föld minden teremtményei. 1 Előszóban 3 Előszóban « Váczy. J. m. 360. 1. 4 Dr. Kristóf György. J. m. 1—9. 1. s Pilyn-munkák stb., Vajda Péter értekezlete 261. 1.