Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - A magyar racionalista theologia. Lic Fizély Ödöntől

WABÈMli. j A magyar racionalista theologia. A magyarhoni protestáns egyházakban uralkodó racionalizmus általános története után kövessük figyelemmel, hogy milyen változás történik a tanfejlődésben. Lássuk, hogy hazai racionalistáink mikép Ítélik meg a dogmákat, milyen mértékben hirdetik a racionalizmus elveit, igazságait? Protestáns felfogás szerint hitünk forrása az Isten igéje, melyet a szent Írásból ismerünk meg, ami a kinyilatkoztatás szent könyve. Van ugyan természeti istenismeret is. Az azonban tökéletlen. Vallásos igazságok mértéke az Isten igéje. Ahoz kell minden dogmát mintegy lidiai kőhöz ütnünk.

1 A hitvallások -a maguk idejében modern hitrendszerek, amelyek a bibliára hivatkoznak s annak a helyes értelmezését a maguk számára foglalják le. Az észnek a szerepe semmi más, minthogy a meglévőt, a készet alakítja, uj formát ád neki. Az ész önmagából azonban.valami ujat nem adhat. A norma, a regula a szent írásban nyilvánvalóvá lett isteni ige. Az észnek hozzá alkalmazkodni keil, hogy ha százszor is az ellenkezőjét akarná állitani. A racionalismus nem elégedett meg az észnek ezzel a hatáskörével, hanem neki adta az igazság helyessége megítélésének a jogát is. Lehet valami az ész felett, de nem az ész ellen. S azért nem a kinyilatkoztatás, hanem az ész ítélőszéke a legfőbb fórum. A racionalizmus nem elégszik meg az ész rendező szerepével, hanem azt a dogmák kritériumává teszi. Az emberi okosságnak legfőbb joga, hogy ha vannak szemei a látásra, minden igazságot a tulajdon szemeivel lásson és csak azt higyje igaznak, melynek valóságáról lelkiismeretével meggyőződött. Ha mi előre meghatároznók és pedig átok alatt a hitnek minden ágazatát és azok elhivésére minden próba nélkül a legelső betűtől a legutolsóig kényszeritenők, akkor megfosztanék az emberi lelket legdrágább kincsétől, az okosságtól, az ő legfelsőbb jogától. Mi hitünk szentséges ágazatait szabad lelkiismettel vizsgáljuk, a tanitó lelkek tudományát, az egyházi hitnek minden cikkelyét próbatüzbe vetjük.

2 Azért hirdeti Kolmár József révkomáromi lelkész egyik prédikációjában : Előbb gondolkodjál, azután higyj. Hivatkozik az apostolokra és Jézusra, akik sokszor utaltak a józan okosságra, mely a keresztyéneket arra ösztönzi, hogy a maguk józan eszével éljenek 1 Form. Concord. Ap. praef. 7. 1 Kolmár József. J. m. 436. 1. TkMUgútí Szakítp és Könyvujság XVI. éfv. 13