Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - A magyar racionalista theologia. Lic Fizély Ödöntől

— 194 — és szüntelen gondolkodjanak még a vallás dolgaiban is. A józan ész a természetnek az a becses ajándéka, amellyel mi emberek a barmok felett vagyunk. S mivé tenne engem, ki okosságomnak gátat akar vetni a vallás dolgában ? A keresztyén csak azt tartozik igaznak tartani, aminek okát tudja, hogy miért? Mert „ami igaz, be lehet bizonyítani, amit lehetetlen bebizonyítani, nem is igaz és ami a józan ésszel ellenkezik, az csupa semmi." Inti is hallgatóit, hogy tartsák becsben a józan észt, mert „az az Istennek legelső revelációja, az ő akaratának legelső kinyilatkoztatása." Lehetetlen, hogy a későbbiek azzal ellenkezhessenek, ha ugyan Istentől származtak, sőt a későbbi jelentéseknek Istentől lett származását is ennek az első revelációnak segedelme nélkül által nem láthatjuk.

1 Az ész az Isten legelső revelációja, azért vele nem ellenkezhetik a kijelentés, természetesen az sem, ami a szent írásban lett nyilvánvalóvá. Az ész nevében hangzik el a protestálás a vallásban lévő homályosság, érthetetlen titkok ellen. A pogányok és a zsidók misztériummá tették a vallást, a keresztyén vallás azonban Istennek kijelentett akarata, melyet mindennek látni, érteni kell. A józan okosságot nem szabad hallgatásra ítélni Ember, tanuld meg alávetni az értelemnek a szivet és miután eleget gondolkodtál s miután meggyőződött értelmed az igazságról, higyje azt a te szived.- Az okossággal nincs is ellentétben a keresztyén vallás. Ki az észre hallgatsz, ki ezt ugy nézed, mint az ég drága ajándékát, melyben magát Isten a pogányoknak is kijelenti, nem látod-e, mily szép egyezésben van a Krisztus tana az ész tekintélyével, mindegyik azt tanitva, hogy az igaz vallás nem más, mint emberszeretetet előmozdító, az embereket és népeket boldogító vallás." Ami pedig az ész számára felfogható, világos, az egyszerű és érthető. Azért hirdeti a racionalizmus, hogy ésszel felfogható, minden szőrszálhasogatástól ment hitágazatok képezik az igaz vallásosságot. Mert csak az ilyen hitágazatok származhattak Istentől. Az ilyen hitágazatok észszerüek, melyek az okossággal nem ellenkeznek, egyszerűek, melyek az együgyű embert ép ugy kielégítik, mint a gyakorlott elméket, egyetemesen, melyek nem csak a római, helv. vagy ágost. egyháznak, hanem az egész emberiségnek, mint ugyanazon egy mennyei atya családja hitágazatainak neveztetnek, jótékonyak, melyek az embert nem csak a jövőbe, hanem a jelen világnak is hasznos polgáraivá nevelik, nem csak egy, hanem minden helyen és időben bennünk működnek és nyugosznak, elkisérnek a táncterembe, de el a halálos ágyba is. Ilyen hitágazat az, hogy van egy Isten, kit nem erős, bosszúálló zsarnok, hanem szeretetteljes atya képe alatt kell gondolnunk, hogy van isteni gondviselés, van megjutalmazó halhatatlanság.

4 1 Kolmár J. U. o. I. 36 -48. 1. 2 U. o. 46. 1. s Vámosi Pap István : Templomi szónoklatok, ezekhez alkalmazott imákkal 1854. I. 13. 1. 4 U. o. I. 14. 1.