Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

1. szám - Bisterfeld első meghívása Leidenbe. Miklós Ödöntől

— 18 — Történt azonban, hogy Bisterfeld nem indult útnak májusban és igy esett, hogy az erdélyi papság 1641-iki kolozsvári generális gyűlése alkalmával egy disputát irtak ki junius 9-re a Szentháromság (utáni második) vasárnapra

1 az unitáriusok ellen, melyre Bisterfeldet is meghívta a fejedelem, ki eleget is tett a meghívásnak, sőt a vitán elnökölt, is, de vesztére. A fejedelem ugylátszik mégegyszer meggondolta a dolgot és kérte Bisterfeldet maradásra. B. azonban nem akart ebbe belemenni, tekintve, hogy már eligérkezett Hollandiába, mire a fejedelem arra kérte, hogy legalább egy, vagy másfél évig maradjon még s megígérte neki, hogy ez ügyben ír a gondnokoknak, s az idő letelte után el fogja bocsátani. Bisterfeld erre közölte a fentieket ő maga is azokkal, és közli, hogy ha csak lehet októberben útnak indul.

2 Rákóczi be is váltotta szavát, de nem ugy, ahogy igérte. Az erdélyi generális gyűlés is ugylátszik foglalkozott e kérdéssel és magáévá tette R. érveit, legalabb is azonos tartalmú levelet küldött Gelei is az erdélyi papság nevében Leidenbe. A mintegy három héttel később kelt levél minden részében magán viseli Rákóczi jóindulatának, ügyes okoskodásának, az egyház és iskola iránt való igaz szeretetének bélyegét. Nemes, fejedelmi hangú levél, de mégis udvarias. Nagyon dicséri szorgalmukat, amellyel a leideni iskola ügyén buzgólkodnak, de kénytelen elitélni azt, hogy ezt az erdélyi iskolák kárára teszik. Hollandiában vagy a szomszédos tartományokban — úgymond — igen sok jeles ember van, mig Erdélyben kevés. Azért is ott keressenek maguknak valakit. Erre-felé nagy szükség van B.-re ugy a tanítás, mint az ellenkező nézetüek (unitáriusok, katholikusok) állításainak megcáfolása terén, ott a sok feles erő között aligha érvényesülhet. Itt is igen jó sora van, megelégedett és ha elvinnék innen, a gyulafehérvári iskolára biztos pusztulás vár. Azért is arra kéri őket, hogy mentsék fel B.-t adott szavától.

3 Amint az imént említettem az erdélyi papság nevében egynéhány nappal előbb hasonló tartalmú levelet ir gondolhatólag Gelei, de hang tekintetében messze mögötte áll amannak.

4 Dagályos stílusban elmélkedik arról, hogy milyen nagy örömben lesznek a katholikusok, az unitáriusok s mint fognak gúnyolódni, hogy külföldi hitrokonok azzal segítik őket, hogy legjobb erőjüket elviszik. Sőt inkább biztassák Bisterfeldet maradásra. A háború viharából ragadták ki öt, annyi évig itt tartották s most akarják elvinni tőlük ? ' B. ugyan alább idézendő levelében csak Szentháromság vasárnapo' emlit, de kétségtelen, hogy szentháromság utáni második vasárnapról van szóV. o.e. vitáról Pokoly J. Az erd.ref. egyet. tört. If. 150. Az ottani keltezés (jun. 10) körülbelül azt a napot is jelenti, melyen még folyt a vita. ! Res. Cur. f» 139

b- 141»- Keltezetlen, de hihetőleg rögtön a gyűlés után irta. 3 U. o. fo 135a-136b Kolozsmonostor 16-11. julius 29. 4 U. o. fo 136b- i39" Gyulafehérvár 1641. julius 26 Az aláirás : Universi Ecclesiarum reformatarum per totam Transsylvaniam dispersarum Ministri ac Pastores.