Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig különös tekintettel a középiskolákra. Lic. E Ö.-töl

— 143 — vonása, hogy katholikusabb. Visszaállítja a ÍI. József által eltiltott Mária stb. társulatokat s az ifjúságot eltitja a szinházak, nyilvános helyek látogatásától. De evangélikus egyházunkban egymásután készülnek a tantervek. Az első a Schedius féle 1806. 1825-töl 1847-ig törvényeink közt egy sincs, mely a közoktatással foglalkoznék. Az irodalomban azonban erős harc folyik a nemzeti nevelés érdekében Az evangélikus egyházban a zayugróci tanterv mutatja ennek a szellemnek az érvényesülését. 1848-ban a protestáns tanárság kimondotta, hogy elérkezettnek látja az időt, hogy megvalósítsák a felekezet nélküli oktatás eszméjét A szabadságharc után az evangélikusok revízió alá veszik a zayugróci tantervet. 1868. 38. t. c. országosan rendezi a közoktatást. Révész Imre küzdött ellene. Szeremley Sámuel vele szemben kifejti, hogy a felekezeti oktatásnak elérkezett a vége. Legyen a közoktatás teljesen elválasztva az egyházaktól, ezek pedig kizárólag az Isten országa terjesztéséről gondoskodjanak, ill. a valláserkölcsi oktatásról. Bánhegyi István a felekezeti iskolák helyébe az interkonfesszionalis nemzeti iskolákat akarja állítani, melyben a gyermekek nem nyernek külön-külön oktatást a felekezeti hitvallásokban, hanem közösen lesznek oktatva az általános vallás- és erkölcstanban. Az evangélikus iskolák belső történetéről szólva az oktatás módszerére és az iskolai rendtartásra terjeszti ki figyelmét. Mivel az evang. iskolák a németországi reformációhoz csatlakoztak, azért fejlődésükre a németországi theologiai és pedagógiai áramlatok voltak a döntők. Sorra veszi a híresebb evang. iskolákat s megállapítja, hogy kezdetben Melanchton hatása szembeötlő, azután Sturm és Trotzendorf következik. Commenius elvei és tankönyvei lesznek ismeretesek és népszerűek. A 16. századtól erősen jelentkezik az orthodoxia, amely a formula concordiae-re való eskütételt követeli a megválasztandó tanártól. Érdekes példákat hoz fel a kriptokalvinisták és az orthodox lutheránusok közt lévő összeütközésekről. (53 1.) Az ifjúság belső élete, vagy is az iskolai rendtartás nem volt olyan mint pl. a református iskolákban, hol igazi diák élet fejlődött ki. A kor legkiválóbb rendtartása Stöckle. Nemcsak oktat és fegyelmez, hanem erkölcsileg is nevel. Testi büntetést nem használ. A 18-ik században a pietizmus s azután a rationalismus hatja át pedagógiánkat. Bél Pozsonyban, Röschl Sopronban a pietizmus főképviselői. A módszer a fontos. Jellemző e korszakban a tanulmányokban való nagy változatosság. A theol. racionalizmus meglátszik a tanárok munkássságán és azon, hogy a vallástanitására tipikus, racionalis irányú tankönyveket vezettek be. A neohumarçizmus és a filantropinizmus hatása is észlelhető evangélikus iskoláinkban. Ennek következménye a mindjobban érvényesülő állami befolyás és az evangélikus iskoláknak a nemzeti élethez való közeledése. Az evangélikus iskolák egy-egy nagy tanárnak a szelleme bélyegét viselték. Őseink nein igen tudták az egyéni szabad meg-