Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
5. szám - A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig különös tekintettel a középiskolákra. Lic. E Ö.-töl
A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig különös tekintettel a középiskolákra.* A reformáció 400 éves jubileumán maradandó emléket emelt Szelényi azzal a könyvével, melyben az evangelikus iskolák történelél irta meg egészen napjainkig. Ez idő szerint az első összefoglaló munka e téren, a miért a szerző szerényen meg is vallja, hogy munkája nem ment a fogyatékoktól, hiányoktól. Az ilyen mü az első kiadásban nem is lehet tökéletes. Az úttörés nehézségei meglátszanak rajta. De kilátásba helyezi a szerző, hogy külön tanulmányokban, esetleg egy pótkötetben adja közre azt, ami ebből a könyvéből kimaradt. Akkor azután egy uj kiadásban tökéletes, teljes munkát adhat az evangélikus iskolák történetéről. Az evangélikus egyháznak legértékesebb intézményei iskolái voltak. Nem csak a múltban, hanem a jelenben is. A 400 éves jubileum ünnepén igen helyes dolog volt erre irányítani egyházunk figyelmét. Azt hisszük, hogy ezért is helyes dolgot végezünk, ha Szelényi munkáját kissé terjedelmesebben ismertetjük. Nem elismerő szavakkal akarjuk őt ajánlani, hanem beszéljen a mü önmagáról. Az első pontban a reformációnak az iskolaügyre való hatásáról szól. A reformáció uj világnézetet hozott, azért ellene fordult a fenálló iskoláknak, azok helyett uj iskolákat követelt, hogy azokban az uj szellemet lehessen hirdetni. Azonban mindent nem tehetett „tabula rasa"-vá Luther a városi hatóságokat és a családokat inti arra, hogy az ő feladatuk a tankötelezettség elvének végrehajtása. A mai értelemben vett elemi népiskola azonban nem a reformáció korának a vívmánya. Luther a mai népiskola alapját azzal vetette meg, hogy a polgárokat és parasztokat egyaránt utasította a szent írás megtanulására. A protestantizmus hazánkban sem jelentette csupán a hittannak, a szertartásoknak és az egyházi vagyonnak a felforgatását. A polgári élet és a társadalmi viszonyok megújítására törekedett s így a nevelés az iskolák történetében is forduló pontot képez. A magyar evangélikus egyház nem egyidejű a reformáció eszméjének elterjedésével. 1540-ig a magyar protestantizmus határozatlan jellegű. Azért hihetetlen, hogy olyan korán, mint Rezik állitja lettek volna evangélikus iskolák: Kassán 1522-ben, Budán 1524-ben. Németországban 1524-ből való az első iskola a magdeburgi s 1528-ből az első iskola rendszer. Ha igy van ez *) A reformáció négyszázadtfs jubileumára irta lie. dr. Szelényi Ödön pozsonyi ev. theol. akad. tanár. 1917. Wigand K. F. Pozsony.
